A hollandok többsége már nem vallásos, és egyre többen választják az eutanáziát

A holland statisztikai hivatal friss adatai szerint a lakosság többsége már nem tartozik semmilyen vallási felekezethez, és ez különösen a fiatalok körében van így, akiknek 70 százaléka nem vallásos az országban.

A felmérések alapján Hollandiában a lakosok 42 százaléka tagja valamely vallási közösségnek, ami jelentős csökkenést mutat a 2013-as 53 százalékhoz képest. A római katolikus egyház továbbra is a legnagyobb felekezet, de a hívek száma folyamatosan csökken.

A holland lakosság 17 százaléka tartja magát római katolikusnak, míg a protestánsok és a muzulmánok aránya 13, illetve 6 százalék. Az elmúlt években a római katolikusok száma 9 százalékkal csökkent, a protestánsoké 3 százalékkal mérséklődött, míg a muszlim közösség 1 százalékkal növekedett.

Az idősebb generációk körében sokkal gyakoribb a vallásos hit, a 75 év felettiek 63 százaléka tartozik valamilyen vallási közösséghez. Ez több mint kétszerese a 15 és 35 év közötti korosztálynak, ahol csak 30 százalék vallja magát vallásosnak. A hollandiai római katolikusok átlagéletkora 59 év, a protestánsoké 54 év, míg a muszlim közösség tagjai viszonylag fiatalok, átlagéletkoruk 36 év.

A vallásos hollandok 18 százaléka jár rendszeresen, legalább hetente felekezeti szertartásokra. A protestánsok közül 33 százalék, míg a katolikusok közül csak 6 százalék vesz részt hetente az istentiszteleteken. A muszlimok esetében ez az arány 27 százalék, akik legalább hetente egyszer ellátogatnak a mecsetbe vagy az imaházba.

Egyre több holland választja az eutanáziát, mint kiutat a mentális fájdalmaikból. Zoraya ter Beek, egy 29 éves nő, aki krónikus depresszióban, szorongásban szenved, és autizmusa mellett egyéb személyiségzavarokkal küzd, engedélyt kapott az eutanáziára, miután több évig kezeltette magát különböző terápiákkal és gyógyszerekkel, de állapota nem javult. Hollandiában 2002 óta van lehetőség az eutanáziára súlyos mentális betegségek esetén is, és bár ritka, hogy ilyen esetekben kérelmet nyújtanak be, a számuk 2010-ben két esettől 2023-ra 138-ra nőtt.

A holland törvények szerint az eutanáziához elviselhetetlen szenvedés és a javulás kilátásának hiánya szükséges, valamint a döntéshozatal során a betegnek teljesen tájékozottnak és cselekvőképesnek kell lennie. Zoraya ter Beek hosszú és bonyolult folyamatot írt le, amely során többször is megkérdezték tőle, biztosan ezt szeretné-e, de ő sosem habozott a válaszban. A nő elmondása szerint a procedúra során először nyugtatót kap, majd a szívét megállító gyógyszereket csak akkor, amikor már kómában lesz.

Magyarországon az aktív eutanázia minden formája tiltott, de Karsai Dániel alkotmányjogász küzd azért, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők saját döntésük alapján távozhassanak.

Figyelem!

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!