20 éve csatlakoztunk az EU-hoz: így segített az Unió Budapest közösségi közlekedésének fejlesztésében

Holnap lesz húsz éve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, ebből az alkalomból a Budapesti Közlekedési Központ összegzést adott ki arról, hogy milyen fejlesztések valósultak meg az EU támogatásával a főváros közösségi közlekedésében.

Az M4-es metróvonalat 8 év alatt építették meg, amely 10 állomással köti össze a Keleti-pályaudvart és Kelenföldet, összesen 318 milliárd forint uniós támogatással. A M3-as metróvonal esetében a teljes 16,4 km-es szakasz és mind a 20 állomása 5,5 év alatt újult meg.

A villamosok terén a 1-es villamos 8,3 kilométeres pályaszakasza megújult, majd 3,2 kilométerrel bővült, a felsővezeték-hálózat modernizálásra került, és az állomások akadálymentesítésre. A 3-as villamosnál a Mexikói útnál és több más ponton dupla vágányokat alakítottak ki, valamint itt is korszerűsítették a felsővezeték-hálózatot és az állomásokat. A Budai fonódó villamoshálózat keretében Buda villamosvonalait összekötötték, a Széll Kálmán téren és a Bem rakparton 2,5 km új szakaszt hoztak létre, és szintén modernizálták a felsővezeték-hálózatot és az állomásokat, összesen 59,5 milliárd forint támogatással.

A flotta fejlesztésére 22 milliárd forintot fordítottak, amelyből 73 CAF-típusú villamost állítottak szolgálatba 2021-ig, további 51-re pedig még van fedezet. A Solaris–Škoda Trollino típusú trolibuszokból összesen 108 érkezett, és 16 Karsan ATAK midibuszt szereztek be EU-s támogatással.

A közösségi közlekedéshez kapcsolódó fejlesztések között szerepel a Széll Kálmán tér modern, gyalogos és bicikli barát kialakítása, a Budafoki, Száva és a Hungária kocsiszínek felújítása, a 50-es villamos vonalának négy megállójának hét peronja felújítása, Dél-Buda 53 peronjának átépítése az új villamosok számára és az áramellátási rendszer korszerűsítése, valamint a Baross utca felsővezetékeinek bekötése, amely lehetővé teszi, hogy a trolibuszok a Kálvin térig áramszedővel közlekedjenek.

A szolgáltatások fejlesztésére 6,2 milliárd forintot fordítottak, amely magában foglalja a FUTÁR integrált, valós idejű tájékoztatáson alapuló rendszerének kiépítését és több mint 300 jegy- és bérletautomata telepítését.

Végül a kerékpáros fejlesztésekre 5,86 milliárd forintot költöttek, amely a MOL Bubi közösségi kerékpáros rendszer 76 állomásának és 1100 biciklijének támogatását, valamint a VEKOP-támogatású kerékpársávok és kerékpárutak létrehozását foglalja magában.