Helyi választásokon való részvétel Magyarországon

Magyarországon a helyi választásokon az EU polgárai is indulhatnak, amennyiben magyarországi lakcímmel rendelkeznek. A szavazásra jogosultak körébe tartoznak a magyar állampolgárok, elismert menekültek, hosszú távú tartózkodási joggal rendelkezők, valamint az EU más országaiból érkezett személyek, amennyiben magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

Az EU polgárai automatikusan szerepelnek a választói névjegyzékben, ha magyarországi lakcímmel rendelkeznek. A helyi választásokon való induláshoz a magyar állampolgároknak és az EU polgároknak szerepelniük kell a központi nyilvántartásban. A nem magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgároknak regisztrálniuk kell, ha jelöltként szeretnének indulni.

A jelölteknek nem szükséges állandó lakcímmel rendelkezniük, elég, ha település-szintű lakcímmel rendelkeznek. A jelöltek bármely településen indulhatnak, függetlenül attól, hogy ott van-e lakcímük.

A választási jogosultságot kizáró tényezők közé tartoznak a büntetőjogi elítélések, a korlátozott szellemi képesség, a közügyektől való eltiltás, valamint ha valaki börtönbüntetését tölti. Az EU polgárok esetében akkor nem indulhatnak, ha származási országukban jogi döntések alapján korlátozták a választójogukat.

Nők elleni erőszak Magyarországon: évtizedes mulasztásban a kormány

A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.

Magyarország 2014-ben aláírta az Isztambuli egyezményt, a kormány azonban évek óta nyíltan ellenzi annak ratifikálását. Az Európai Unió, mint önálló jogi entitás, tavaly csatlakozott az egyezményhez, ezzel is megerősítve, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak büntethetőségének szavatolása prioritást élvez az EU-ban.

Isztambuli egyezmény vs. magyar jogrendszer

Az Isztambuli Egyezmény négy fő területen fogalmaz meg előírásokat – az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme, az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása, valamint az integrált szakpolitikák terén. A NANE az egyezmény aláírásának 10. évfordulójára tíz pontban foglalta össze, milyen előnyökkel járna a ratifikáció Magyarország számára.

Társadalmi normák által újratermelődő erőszak

Magyarországon ezzel szemben figyelmen kívül hagyják az alá- és fölérendelt nemi szerepeket előíró elvárások és a bántalmazás közötti ok-okozati összefüggést.

Mit mond a gyakorlat?

Nógrádi Noá szerint hiába állnak rendelkezésre hasznos jogi eszközök, a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek nem csapódnak le a gyakorlatban.

Naprakész statisztikák híján nem lehet mérni az áldozatvédelem hatékonyságát

Az Isztambuli Egyezmény a rendszeres adatgyűjtését is előírja, amely EU-s szinten is problémát okoz, mivel naprakész statisztikák hiányában uniós összevetést sem lehet készíteni.

Áldozathibáztatás a társadalomban

Az intézményrendszer hiányosságain túl a társadalom hozzáállása is aggasztó a nők elleni erőszakkal kapcsolatban.