Magyarország akkumulátoripari ambíciói és kihívásai

A BBC riportja szerint Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá válhat Kína és Dél-Korea segítségével, de a kormányzatnak még meg kell győznie a beruházókat a kutatások helyi integrációjáról.

A BBC közölt egy riportot a magyar akkumulátoripari tervekről, amelyek a keleti nyitás politikájának részeként, kínai támogatással valósulhatnak meg. A magyar kormány ambíciói szerint az ország akár meg is előzheti az Egyesült Államokat, és Kína mögött a második legnagyobb akkumulátor-gyártó hatalommá válhat.

Nick Thorpe, a BBC veterán magyarországi tudósítója beszámol arról, hogy az uniós tagállamok irigykedve figyelik a Magyarország és a keleti országok közötti egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat. Kiemeli, hogy Kína a legnagyobb külföldi befektetőként 10,7 milliárd eurós befektetéssel jelen van Magyarországon, és hogy a Budapest-Belgrád vasútvonalat is kínai együttműködésben építik.

A jelentős beruházások között szerepel a debreceni CATL, a BMW, az Eve Energy és a szegedi BYD gyárainak építése. A CATL beruházása különösen kiemelkedő, amelyet a magyar kormány 10 százalékkal, azaz 7,3 milliárd euróval támogat a költségvetésből.

A kritikusok szerint azonban a nagy ambíciók több kockázattal is járnak. Aggodalmak merülnek fel a környezetvédelmi problémák, a vízigény és a munkaerőhiány miatt. A CATL gyár esetében például 9000 dolgozóra lesz szükség, miközben a kormány migrációs politikája ellentmondásos. A kritikusok szerint a kedvező munkaerő- és földkínálat, valamint a nagylelkű kormányzati ösztönzők miatt Magyarország a kínai és dél-ázsiai vállalatok szolgaállamává válhat.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója szerint a kormányzat tisztában van a kockázatokkal, és hangsúlyozza, hogy a beruházókat meg kell győzni arról, hogy a gyártás mellett a kutatást is helyben végezzék. A következő évtized nagy kihívása lesz, hogy hogyan integrálják a külföldi kutatásokat a magyar vállalkozásokkal.