Putyin is elkezdte szétfeszíteni Kim Dzsongun rabláncait
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának működésével kapcsolatos problémák és az állandó tagok közötti egyetértés hiánya miatt a nemzetközi válságok kezelése gyakran nehézségekbe ütközik. Az Észak-Korea elleni szankciók terén azonban eddig egységes frontot alkottak, amit az orosz-ukrán konfliktus következményei alapjaiban rengettek meg.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) működésével számos probléma van, és az öt állandó tag – az Egyesült Államok, Kína, Németország, Franciaország és Oroszország – közötti egyetértés hiánya miatt a nemzetközi válságok kezelése gyakran nehézségekbe ütközik. Az elmúlt évtizedekben azonban voltak olyan ügyek, mint például Észak-Korea atom- és rakétafegyverkezési programjának szankcionálása, ahol a nemzetközi közösség egységesen lépett fel.
Az ukrajnai orosz agresszió azonban megváltoztatta ezt a helyzetet. Oroszország észak-koreai fegyvereket és lőszert kezdett importálni, olajjal fizetve az Észak-Koreára kiszabott kereskedelmi- és fegyverembargó megsértése mellett. Emellett megvétózta az újabb ENSZ-szankciók elfogadását, megakadályozta a szankciók betartását felügyelő szakértői bizottság mandátumának megújítását, és a szankciók kivezetését is felvetette.
Észak-Korea tavaly augusztusban kezdte meg az oroszországi lőszerszállításokat, és a dél-koreai védelmi miniszter szerint Phenjan 6700 konténert szállított a Vlagyivosztok melletti kikötőkbe. Az Egyesült Államok szerint több mint tízezer konténernyi hadianyagról van szó, amelyért cserébe 9 ezer orosz konténer érkezett fizetségként, nagyrészt élelmiszerrel megrakva. Az észak-koreai rakéták is megjelentek az ukrajnai hadszíntéren, és legalább 50 észak-koreai rakéta maradványait gyűjtötték össze a helyi hatóságok.
Az észak-koreai fegyverek és lőszerek beszerzése ellentmond az ENSZ BT által 2006-ban, majd 2009-ben és 2015-ben kivetett fegyverembargónak. Az ENSZ BT három határozata értelmében tilos minden komolyabb fegyver, hadianyag kereskedelme, valamint az azokhoz köthető technikai segítség, kiképzés, tanácsadás nyújtása Phenjan számára.
Az orosz fizetség is egyre jelentősebbé vált, és az olajszállítások is beindultak a két ország között. A brit királyi védelmi kutatóintézet (RUSI) elemzése szerint márciusban Oroszország közvetlenül olajat exportált Észak-Koreába, és műholdfelvételek alapján észak-koreai tankerek legalább hat alkalommal vettek fel olajat Vlagyivosztok mellett. Az ENSZ BT által meghatározott évi 500 ezer hordós korlátot jelentősen meghaladó mennyiségek cseréltek gazdát.
Oroszország tagadja az állításokat, és azt állítja, hogy az ENSZ BT állandó tagjaként kiemelt figyelmet fordít a Koreai-félsziget békéjével és biztonságával kapcsolatos problémákra. Azonban az oroszok megvétózták az észak-koreai szankciós rendszer betartását felügyelő szakértői panel mandátumának meghosszabbítását.
Az orosz–kínai terv a gyakorlatban azt jelentené, hogy Moszkva kénye-kedve szerint meg tudná vétózni a teljes szankciós rendszer fenntartását. Az ENSZ BT többi tagja sosem fogja megszavazni ezt a javaslatot, de Oroszország igyekszik gyengíteni Észak-Korea elszigetelését.
Az észak-koreai szankciók esete azt is jelzi, hogy Oroszország (és mögötte Kína) geopolitikai étvágya kielégítése érdekében minimális katonai haszonért is hajlandó súlyos árat fizettetni a világgal. Az atomfegyverek terjedésének megakadályozása és a tömegpusztító képességek korlátozása a nagyhatalmi politika egy szilárd alapvetése volt, de Moszkva most újabb tabukat döntöget.