Orosz nukleáris fegyverek telepíthetők Belaruszban

Orosz nukleáris fegyvereket telepíthetnek Belarusz ukrán határára, vagy már telepítettek is, állítja a Reuters értesülései szerint Alekszandr Lukasenko belarusz elnök.

Alekszandr Lukasenko a Fehérorosz Népi Kongresszus alkotmányos ülésén beszélt arról, hogy országa szembenéz belső és külső fenyegetésekkel, ami indokolja az orosz taktikai nukleáris fegyverek területén történő elhelyezését. A belarusz elnök szerint a NATO-csapatok támogatásával kellene megszerezni egy, az ország nyugati részén, az ukrán határhoz közeli körzetet.

Belaruszba az orosz-ukrán háború kezdete óta állítólag számos orosz atomfegyvert telepítettek, Lukasenko szerint a Nyugat háborúba akarja keverni az országot. Az elnök említette, hogy az ország ukrajnai határánál magas a katonai incidensek kockázata, de megnyugtatta Lengyelországot, hogy nem kell agresszív lépésekre számítania Belarusz részéről.

A TASS hírügynökség szerint Lukasenko „több tucat” nukleáris fegyver belaruszba telepítéséről beszélt, egy korábbi megállapodás alapján, amit Vlagyimir Putyinnal kötött. Ez az első alkalom, hogy Oroszország a szovjet idők óta nukleáris rakétákat telepített egy külföldi országba. A belarusz ellenzék, melynek vezetői vagy börtönben vannak, vagy külföldre menekültek, nevetségesnek tartja Lukasenko tervét.

A Népi Kongresszuson az ország nemzetbiztonsági koncepciójának és katonai doktrínájának jóváhagyása volt a cél, ahol Lukasenkót a népgyűlés elnökévé választották, ő pedig egyedüli jelöltként indult. Nemrégiben Lukasenko gratulált Sulyok Tamás köztársasági elnök megválasztásához.

Ivan Tertel, a belarusz KGB biztonsági szolgálatának vezetője azt mondta, hogy emberei meghiúsították a NATO-tag Litvániából indított drónok támadásait a főváros, Minszk ellen, amit Vilnius tagadott. Tertel azt is elmondta, hogy a belarusz biztonsági szervek napi szinten dolgoznak azon, hogy meghiúsítsák azokat az általa folyamatosnak nevezett kísérleteket, amelyek célja, hogy Ukrajnából fegyvereket csempésszenek Belaruszba „terrortámadások és szabotázsakciók végrehajtására”.

Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszterhelyettes arra figyelmeztetett, hogy nem szabad teret engedni az orosz propagandának, és minden üzenetet, amely az Orosz Föderáció vagy Belarusz oldaláról érkezik, a propaganda elemeként kell kezelni. Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése, különösen az oroszbarát Magyarország esetében, ahol a vétójog rosszul működik. Radoslaw Sikorski szerint az EU reformjában nem biztos, hogy elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, de a hatékonyabb döntéshozatal érdekében bizonyos területeken megszüntethetik az egyhangú döntéshozatalt.