Háziorvosok helyzetéről nyilatkoztak a szakmai szervezetek

A Háziorvosok Online Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja szerint a tavalyi ellenőrzések nem az összes hazai praxisra vonatkoztak, és az azóta kijavították a hiányosságokat.

A Blikk által közölt adatok szerint a tavalyi ellenőrzések során a háziorvosok 39 százalékát nem találták a rendelőjében, és egyharmaduk telefonon sem volt elérhető. A Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) és a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja azonban kijelentették, hogy a hiányosságokat már orvosolták, és az adatok adminisztrációs hibákból adódtak.

Dr. Békássy Szabolcs, a HAOSZ alapítója szerint a korábban közölt számok nem tükrözik a valóságot, mivel a finanszírozási rendszer megváltozott, és már nem függ a praxisok bevétele attól, hogy hány telephelyen végzik a tevékenységüket. Hangsúlyozta, hogy a felmérés a kiegészítő telephelyekre vonatkozott, és a betegek ellátása nem szenvedett hiányt, mivel a fő telephelyeken a jogszabályoknak megfelelően történt a betegellátás.

Dr. Békássy hozzátette, hogy a praxisok szétaprózása helyett a jól felszerelt, könnyen megközelíthető rendelőkben kellene koncentrálni a betegellátást, amit már évekkel ezelőtt javasoltak.

Dr. Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának elnökségi tagja elmondta, hogy április 4-én egyeztettek a Belügyminisztériumban a háziorvosi ellenőrzésekről. Kiderült, hogy a korábbi ellenőrzések során felmerült adminisztrációs hibákat már kijavították. Keczéry megerősítette, hogy az ellenőrzés nem az összes hazai praxisra, hanem csak a három vagy több telephellyel rendelkezőkre terjedt ki.

Az egyeztetés során megállapodtak abban is, hogy a Belügyminisztérium előre közli, mely hónapban mely megyéket látogatják majd az ellenőrei, ami a jelenleg is folyamatban lévő egy telephellyel rendelkező rendelők ellenőrzésére vonatkozik. Ezzel szemben a Belügyminisztérium intézményei jelentős tartozásokat halmoztak fel, ami a közintézmények lejárt tartozásának történelmi csúcsra emelkedését eredményezte. A Népszava által közölt adatok szerint a közintézmények lejárt tartozása március végén 134 milliárd forintra emelkedett, amelyből 129 milliárdot a Belügyminisztérium intézményei, így az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és a büntetés-végrehajtás is felhalmozott. Ez a helyzet aggasztóan gyors növekedést mutat, és veszélyeztetheti a beszállító cégek működését is.