Zavar Brüsszelben: Emmanuel Macron felforgathatja az európai politikát
Emmanuel Macron francia elnök kihátrálhat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke mögül, aki a nyáron újabb öt évre szeretné újraválasztatni magát a testület élén. Macronnak korábban kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy Von der Leyen került a testület élére – most azonban a Bloomberg információi szerint elkezdett más jelöltet keresni helyette.
Arról már néhány nappal ezelőtt is írtunk, hogy korántsem biztos Ursula von der Leyen újrázása, ugyanis többen is pályáznak az Európai Bizottság vezetésére. A franciák részéről már eddig is kétértelmű nyilatkozatok érkeztek azzal kapcsolatban, hogy támogatnák-e a német politikus újraválasztását. Emmanuel Macron európai pártcsaládjának, a Renew Europe vezetője, Valérie Hayer például azt mondta, lehet, rá szavaz, de az is lehet, hogy nem.
Macron a napokban több kormányfővel is egyeztetett arról, hogy kit ültethetnének be a nyáron Ursula von der Leyen helyére. A Bloomberg információi szerint a francia elnök célja az lenne, hogy egy technokrata vezetőt helyezzen az Európai Bizottság élére, és az egyik jelöltje nem más lenne, mint Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) korábbi olasz elnöke.
A 2019-es Macron–Merkel paktum után Ursula von der Leyen megfogadta, hogy az intézményt „geopolitikai bizottsággá” alakítja át. Azonban az EB elnöke a saját esélyeit ronthatta azzal, hogy túlságosan átpolitizálta a szerepét: több uniós tagállam ellenszenvét is kivívták az utóbbi öt évben tett lépései, különösen a kereskedelmi tárgyalások, a klímavédelmi lépések, valamint az Egyesült Államokkal való kapcsolatok terén.
Emmanuel Macron nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen Ursula von der Leyennel. „A bizottsági elnökség azért van, hogy megvédje az általános érdekeket, ezért nem szabad túlságosan átpolitizálni. Ami, meg kell mondani, egyáltalán nem volt jellemző erre a leköszönő bizottságra” - mondta a francia elnök pár hete Brüsszelben. Macron hivatalának szóvivője nem kívánt nyilatkozni a Bloombergnek ezzel kapcsolatban, az olasz kormány képviselője pedig cáfolta azt, hogy Giorgia Meloni Draghi szerepéről tárgyalt volna a francia elnökkel. A hírügynökség megjegyezte: forrásaik szerint kérdéses, hogy Macron tényleg le akarja-e váltani Ursula von der Leyent, vagy csak azért gyakorol nyomást rá, hogy bizonyos engedményeket ki tudjon csikarni tőle.
Ursula Von der Leyen a favorit, de nem lesz könnyű dolga
A Bloomberg szerint Macron „manőverezésétől” függetlenül Ursula von der Leyen továbbra is egyértelmű favoritnak számít az Európai Néppárt (és az uniós nagyhatalomnak számító Németország) jelöltjeként. Ugyanakkor a helyzetét nehezíti az, hogy egyszerre kell dolgoznia a kampányon és a bizottsági mindennapos ügyeken. Az uniós tagállami vezetők várhatóan az EP-választás után, június 17-én ülnek össze, hogy az új brüsszeli vezetésről tárgyaljanak, amelyet követően az Európai Parlamentnek abszolút többséget kell adnia az EB-elnöknek. Von der Leyent 2019-ben is mindössze kilenc szavazattal választották elnökké egy hosszas tárgyalási folyamat után – és azóta (a közvélemény-kutatások szerint) a keményvonalas jobboldali frakciók megerősödtek, így most még nehezebb dolga lehet.
Az Európai Néppárt már egyenesen a „gazdák pártjának” próbálja kikiáltani magát, és Von der Leyen kampányában is fontos szerepet játszik a mezőgazdasági téma. Az Európai Parlament (EP) zöld utat adott az uniós agrárpolitika felülvizsgálatának, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése. A Közös Agrárpolitika (KAP) felülvizsgálata megváltoztatja három környezetvédelmi feltételrendszer szabályait, amelyeket a támogatásokért cserébe várnak el, és nagyobb rugalmasságot biztosít az uniós országoknak az előírások alkalmazásában. A tíz hektár alatti kisgazdaságok mentesülnének az ellenőrzések és a KAP-szabályok be nem tartása esetén kiszabható szankciók alól. Az intézkedések elfogadásának felgyorsításáért az EP sürgősségi eljárással tárgyalt, és a módosításokat a tagállami kormányokból álló Tanács is jóváhagyta. A gazdák már 2024-től használhatják a felülvizsgált környezetvédelmi feltételrendszert, amikor uniós támogatást igényelnek. Az agrárpolitika enyhítése várhatóan pozitív hatással lesz Von der Leyen újraválasztási esélyeire, hiszen az utóbbi hónapokban több európai országban tüntettek gazdák az uniós előírások ellen.
Mario Draghi, aki Giorgia Meloni gazdasági tanácsadója, jelenleg versenyképességi jelentést ír a Bizottságnak, amelyben új programot kíván adni az Európai Uniónak, hiszen az ezen a téren mindinkább elmarad fő vetélytársaitól, az Egyesült Államoktól és Kínától. Draghi javaslatai között szerepel, hogy jelentős mértékben támogatni kellene az Európai Unió digitális és egészségügyi szektorát, mérsékelni kellene a függését a kritikusan fontos nyersanyagoktól, valamint egy olyan európai alap létrehozását javasolja, amelyből finanszírozni lehetne a zöld átmenetet, az ukrajnai háború költségeit, és létre lehetne hozni illetve felújítani Európa egységes energia hálózatát. Ezek a javaslatok jelentős eltérést mutatnak Von der Leyen politikájától, aki a fukar államok és mindenekelőtt Németország biztatására elutasítja az újabb közös kölcsön felvételét. Macron és Meloni is érdekeltek az új maastrichti kritériumok felvizezésében és abban, hogy az Európai Unió újra közös kölcsönt vegyen fel, amelynek mind Olaszország, mind Franciaország jelentős haszonélvezője volt. Róma kapta a legtöbbet a helyreállítási alapból – több mint 200 milliárd eurót -, épp amikor a miniszterelnököt Mario Draghinak hívták Rómában.
