Az EU fellép a termékek korai elavulása, a költségvetési hiány és az ukrán termékek behozatala ellen
Az Európai Parlament elfogadta a "javításhoz való jog" irányelvet, amely a fenntartható fogyasztás előmozdítását célozza, a hulladék csökkentésével és a szervizelési ágazat erősítésével. Az új szabályok értelmében a gyártóknak kötelező lesz időben és költséghatékonyan javítási szolgáltatásokat nyújtaniuk, még a garanciaidő lejárta után is, valamint biztosítaniuk kell a fogyasztók számára a pótalkatrészekhez, szerszámokhoz és a javítással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést.
A törvényes garancia alatt javított termékekre egy további év garanciát biztosítanak, ösztönözve ezzel a fogyasztókat, hogy a cserével szemben a javítást részesítsék előnyben. Ezen felül, egy európai online platform létrehozásával könnyítik meg a javítási folyamatot, ahol a fogyasztók megtalálhatják a helyi javítóműhelyeket és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat.
A gyártókra vonatkozóan tilos lesz olyan szerződéses záradékokat, hardver- vagy szoftvertechnikákat alkalmazni, amelyek akadályozzák a termékek javítását. Minden tagállamnak kötelező lesz legalább egy intézkedést végrehajtania a javítás elősegítése érdekében, mint például javítási utalványok, pénzeszközök, tájékoztató kampányok, javítási tanfolyamok vagy a közösségi vezetésű javítóhelyek támogatása.
Az új szabályoknak köszönhetően várhatóan 4,8 milliárd eurós növekedés és beruházás valósul meg az EU-n belül, miközben csökken a hulladék- és erőforrás-felhasználás. René Repasi, az irányelv előadója, jelentős eredményként üdvözölte a jogszabályt, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy aktív szerepet vállaljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A tagállamoknak az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően 24 hónapjuk lesz az irányelv nemzeti jogba való átültetésére.
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós költségvetési szabályok frissítését is, amelynek célja, hogy azok világosabbá, beruházásbarátabbá és az egyes országok helyzetéhez jobban igazodóvá váljanak. Az új szabályok középpontjában a kormányok beruházási képességének védelme, a hitelesség biztosítása a hiány- és adósságcsökkentési mechanizmusok révén, nagyobb mozgástér biztosítása, valamint a párbeszéd és a felelősségvállalás javítása áll.
A túlzott adóssággal rendelkező országoknak évente átlagosan 1%-kal kell majd csökkenteniük az adósságot, ha az adósságuk meghaladja a GDP 90%-át, és évente 0,5%-kal, ha az adósság 60% és 90% között van. A magyar GDP-arányos államadósság 73,5 százalékon állt 2023 végén.
A költségvetési hiány nem lehet 3 százalék felett, és azok a tagállamok, amelyek e szint felett állnak, évente csökkenteniük kell azt, három éven belül elérve a célszintet. A magyar költségvetés esetében 6,7 százalék volt a hiány 2023 végén, az idénre pedig 4,5 százalékos szintet tervez a kormány, ami szinte biztossá teszi, hogy megindul a túlzott deficiteljárás Magyarországgal szemben is.
Az új szabályok nagyobb rugalmasságot is lehetővé tesznek: a nemzeti terv célkitűzéseinek eléréséhez a szokásos négy év helyett három plusz évet is biztosítanak, hogy visszatérjenek az adott országok a fenntartható büdzsépályához. A tagállamok kérhetik az Európai Bizottsággal való egyeztetést, mielőtt az kötelező iránymutatást adna, és a nemzeti független költségvetési intézmények nagyobb szerepet játszanak majd a kormányok költségvetési előrejelzéseinek megfelelőségének ellenőrzésében.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a megállapodást is, amely szerint Ukrajna túlnyomórészt vám- és mennyiségi korlátozás nélkül hozhatja be az Európai Unióba a termékeit, köztük a mezőgazdasági termékeket további egy éven át. Az EP-képviselők támogatták az ukrán mezőgazdasági termékekre kivetett behozatali vámok és kvóták felfüggesztésének meghosszabbítását június elejéig, hogy támogassák Ukrajnát a folytatódó háború közepette.
Az Európai Bizottság sürgős intézkedéseket hozhat, és bármilyen általa szükségesnek ítélt intézkedést elrendelhet, amennyiben az ukrán behozatal, különösen a mezőgazdasági termékek uniós behozatala miatt jelentős zavar keletkezik az EU, illetve a tagállamok piacain. Az EU védelmet biztosít az uniós mezőgazdasági termelőknek, ugyanis az Európai Bizottság vészfékmechanizmust vezet be a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, az zab, a búza, a kukorica és a méz esetében.
Ha e termékek behozatala meghaladja a 2021 második felében, valamint 2022 és 2023 egészében regisztrált mennyiség átlagát, a vámok újra kivethetők lesznek. Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy hamarosan tárgyalásokat kezd Ukrajnával a kereskedelem tartós liberalizációjáról, és az Európai Parlamentet továbbra is bevonja a tárgyalási folyamatba.
Az Európai Parlament egy másik fontos lépést is megtett a fenntarthatóság és az emberi jogok védelme érdekében: jóváhagyta azt az új jogszabályt, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy betiltsa a kényszermunkával előállított termékek értékesítését, behozatalát és kivitelét. A tagállamok hatóságai és az Európai Bizottság megvizsgálhatják majd a gyanús árukat, ellátási láncokat és gyártókat, és ha egy termékről bebizonyosodik, hogy kényszermunka alkalmazásával készült, akkor azt többé nem lehet majd az uniós piacon értékesíteni.
A szövegeket nagy többséggel fogadták el az Európai Parlament képviselői, és az Európai Tanácsnak már csak a hivatalos jóváhagyást kell megadnia. Az elfogadást követően a szabályok az EU Hivatalos Lapjában való közzétételt követően lépnek hatályba. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk első nemzeti terveiket. Az új szabályok célja, hogy elősegítsék a kiemelt területeken történő állami beruházásokat, személyre szabottabb megközelítést alakítsanak ki, és jobban figyelembe vegyék a szociális szempontokat. A kényszermunkával előállított termékekkel kapcsolatos rendeletet az Európai Unió Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia, és kihirdetését követően az uniós országoknak három éven belül kell megkezdeniük a rendelet alkalmazását.
