Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból
A napokban publikált reprezentatív kutatás szerint az osztrákok 28 százaléka szerint hátrányos az Európai Unióhoz tartozni, ami azt jelzi, hogy a keleti szomszédunk elkezdett elfordulni Brüsszeltől. A szakértők szerint ennek több oka van, de két tényező kiemelkedik: Ausztria nettó befizető az uniós költségvetésbe, és a gazdasági valamint a katonai kihívások felerősítették a távozást sürgető hangokat.
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy az osztrákok 22 százaléka kiábrándult az Európai Unióból és már a kilépést támogatná, amit a linzi IMAS kutatás tárt fel. Az osztrákok között növekszik azoknak a száma, akik kiléptetnék az országot az Unióból, annak ellenére, hogy 29 évvel ezelőtt csatlakoztak a közösséghez. A lakosság fele nem érzi magát teljesen európainak, ami jelentős változás a 2019-es adatokhoz képest. Azonban a lakosság több mint fele még mindig úgy véli, hogy az uniós tagság gazdasági és társadalmi szempontból fontos, és inkább az előnyeit látják, mint a hátrányait. Mindenesetre minden ötödik osztrák búcsút intene Brüsszelnek, és összesen 40 százalék szkeptikus az Unióhoz való tartozással kapcsolatban, míg 28 százalék szerint inkább hátrányos az Unióhoz tartozni. Az abszolút többség azonban a maradásra szavaz, és a kutatók szerint az európai választások előtt két hónappal még mindig a pozitív hozzáállás dominál Ausztriában, bár az elkötelezettek száma 2019-hez képest több mint tíz százalékkal csökkent.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt nagykövet szerint az adatok azt mutatják, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legerősebb párt az őszi választások előtt, a támogatottsága 30 százalék körül van. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és az FPÖ európai ügyekért és sportért felelős szóvivője, Petra Steger közös sajtótájékoztatóján kiálltak az európai valódi demokrácia mellett, és az Oroszországgal szembeni szankciók ellen. Az FPÖ elnöke a migráció ellen is hadat üzent, és korlátozó migrációs politikát szeretne bevezetni. Szent-Iványi István szerint a jelenlegi narratíva Ausztria legerősebb pártja és a magyar kormány között nagyon hasonló, és radikális reformokat akarnak, beleértve az Európai Parlament megszüntetését is. Az Osztrák Szabadságpárt előretörése és a kontinenst érintő válságok magyarázhatják az euroszkeptikusok számának növekedését Ausztriában, de a közvélemény több mint 50 százaléka az Európai Unió mellett áll.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint Ausztria nettó befizetői státusza magyarázhatja az uniós ellenességet. Az Osztrák Szabadságpárt az Identitás és Demokrácia frakcióhoz tartozik Brüsszelben, és az Európai Unióból való kiválást jelölte meg célként, míg az Európai Konzervatívok és Reformisták a közösség átalakítását szeretnék. Az osztrák gazdaság a Közép-Európában termelt jövedelemből virágzik, és a multik sorban állnak az uniós pénzcsapoknál. Az Osztrák Szabadságpárt támogatottsága 30 százalék körüli, és képesek bevonzani az unió-ellenes tábort, de nem minden szabadságpárti szavazó támogatja a kilépést. Az osztrák elit a mai napig az uniós tagság mellett áll, és a gazdasági integráció Ausztria érdeke. Az uniós ellenesség a csalódottságból ered, de az Osztrák Szabadságpárt korábban is erős volt, és az Ibiza-botrány következményeit helyreállították. Az írek és az osztrákok azok, akik katonapolitikailag semleges tagjai az Európai Uniónak, és nem tagjai a NATO-nak, de az osztrák elit az uniós tagság mellett áll. Az uniós ellenesség elsősorban a nettó befizetői státusszal köthető össze. A kilépéspártiak szerint jobb dolgokra is lehetne fordítani az uniós tagságra szánt forrásokat, ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy épp abból virágzik az osztrák gazdaság, hogy a vállalataik komoly jövedelmet termelnek Közép-Európában, melyek sorban állnak az uniós forrásokért.
