Példátlan vihar sújtotta az Egyesült Arab Emírségeket és Ománt
Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szokatlanul heves viharának következtében Dubaj utcáit elárasztotta az esővíz. A katasztrófában a mesterséges csapadékot okoló feltételezések ellenére a szakértők más tényezőket neveztek meg a háttérben húzódó okokként.
Az Egyesült Arab Emírségek a világ egyik legszárazabb területe, ahol az éves csapadékmennyiség rendkívül alacsony, Dubajban például nem éri el a 100 millimétert. Ennek ellenére időnként hirtelen esőzések zavarják meg a szárazságot, mint ahogy ez április közepén is történt, amikor rekordmennyiségű csapadék hullott le a térségre. El-Ajnban 24 óra alatt 256 milliméter eső esett, ami 75 éve nem dokumentált mennyiség az Emírségekben. A vihar következtében Ománban legalább 20, az Egyesült Arab Emírségekben pedig egy ember vesztette életét, az infrastruktúra pedig jelentős károkat szenvedett.
A katasztrófa fő oka egy alacsony nyomású rendszer volt, amely meleg, nedves levegőt hozott a térségbe, és megakadályozta más időjárási rendszerek átjutását. A BBC-nek nyilatkozó Maarten Ambaum, a Readingi Egyetem meteorológusa szerint ez egy rendkívül ritka csapadékesemény volt.
A vihar előtt felmerült, hogy az Egyesült Arab Emírségek időjárás-alakító tevékenysége okozhatta az áradást, hiszen az országban mesterséges módon befolyásolják a felhőket. Azonban a Reuters megkeresésére az ország meteorológiai szolgálata tagadta, hogy a vihar előtt folytattak volna ilyen tevékenységet.
A klímaváltozás szerepét illetően a tudósok szerint a globális felmelegedés felerősíthette az eseményt, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes megtartani, ezáltal növelve a csapadékozás intenzitását. Az Amszterdami Szabadegyetem szakembere, Dim Coumou szerint a felmelegedéssel a zivatarokból származó esőzések erőteljes növekedést mutatnak.
Dubaj és más emírségek infrastruktúrája nem áll készen az ilyen típusú áradások kezelésére. A városok tervezésekor a hatékony vízelvezetés nem volt kiemelt szempont, és a csatornarendszerek nem képesek megbirkózni az ilyen mennyiségű csapadékkal. Dubajban a Burdzs Kalifa épületét például nem is kapcsolták rá a csatornahálózatra, a szennyvizet szippantós autók szállítják el.
A helyzet javítása érdekében Dubaj egy 21,8 milliárd dolláros csatornázási tervet hagyott jóvá, amelynek célja a csatornarendszer élettartamának növelése és a fenntarthatóság erősítése. Az Egyesült Arab Emírségek Közúti és Közlekedési Hatósága is létrehozott egy új egységet az árvizek kezelésére. Azonban Diana Francis, az Abu-Dzabii Kalifa Egyetem munkatársa szerint ennél komolyabb stratégiára és alkalmazkodási intézkedésekre van szükség a jövőbeni kihívások kezeléséhez.
