Legfeljebb két utónevet lehet majd az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni

Az elektronikus anyakönyvezés tíz évvel ezelőtti bevezetése óta folyamatosan problémát okoznak a korábbi, papíralapú anyakönyvek adatai közötti eltérések. A kormány törvénymódosítást kezdeményezett az ellentmondások megszüntetése érdekében, amely a nevekben szereplő „ä” betűre, az bejegyezhető utónevek maximális számára, valamint a halotti anyakönyvi kivonatok kutathatóságára is kiterjed. A parlament május elején szavaz a törvénymódosításról.

Április legelején nyújtotta be a kormány az anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter jegyzett. A javaslat indoklása szerint az elektronikus anyakönyvezés 2014. július 1-től váltotta fel a papíralapú rendszert, és azóta az anyakönyvvezetők rögzítik a korábbi anyakönyvi események adatait is. A papíralapú és az elektronikus anyakönyvek közötti adateltérések okoznak problémákat.

Névviselést érintő adateltérések

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága tárgyalta a törvényjavaslatot, amely a névviselést érintő adateltérésekre keres megoldást. Azok a személyek, akik korábban az anyakönyvekbe került „ä” betűt később mellőzték, és emiatt eltérő névvel szerepelnek a nyilvántartásokban, kérhetik az „ä” betű bejegyzését vagy mellőzését. A születési anyakönyvben és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban eltérő nevű személyek kérhetik nevük bejegyzését az elektronikus anyakönyvbe a személyazonosságot igazoló hatósági igazolványuk alapján.

Egy másik fontos változás, hogy a jövőben csak két utónevet lehet majd az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni. Aki kettőnél több utónevet visel, annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő egy vagy két utónevet kell majd használnia, vagy írásban kell nyilatkoznia, hogy melyik két utónevét kívánja viselni. Az elhunytak esetében is hasonló szabályozás lép érvénybe.

A halotti anyakönyvi kivonatok keletkezésüket követő harminc év után válnak kutathatóvá, míg a születési anyakönyvi kivonatok esetében ez az időszak 110 év, a házassági anyakönyvi kivonatoknál pedig 86 év.

Házastársak névviselése

A házastársak névváltozatait a Polgári törvénykönyv részletezi, amely többféle lehetőséget biztosít mind a feleség, mind a férj számára a házasságkötést követően. A házassági névviselési formától meg kell különböztetni a házassági névváltoztatást, amelynek két törvényi feltétele van: csak a házasság megszűnését követően lehet engedélyezni, és csak akkor, ha a névhasználat igazolható.

Mi legyen a gyerek neve?

A gyermek nevének meghatározását is a Polgári törvénykönyv szabályozza. A gyermek a szülei megállapodása szerint apjának vagy anyjának születési és házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli, és a családi név legfeljebb kéttagú lehet. A házasságban élő szülők gyermekeinek azonos családi nevük kell legyen, kivéve, ha a szülők családi nevüket módosították. 2014. június 30-ig a jogszabály kötelező kötőjelet írt elő a kéttagú születési családi nevek esetében, de az Alkotmánybíróság ezt Alaptörvény-ellenesnek minősítette.

Vitézi cím csak magánérintkezésben

Az 1947-es törvény megszüntette a nemesi és főnemesi rangokat, valamint a vitézi címet és a nemesi előnevet. Az Alkotmánybíróság 2011-ben alkotmányosnak találta ezt a törvényt, de megállapította, hogy a nemesi előnevek és címek a privát szférában való feltüntetése megengedett.