Moszkva: Irán nem akar eszkalációt, és Oroszország sem áll le a háborúval

Oroszország közölte Izraellel, hogy Irán nem akar eszkalációt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Sputnik, a Govorit Moszkva és a Komszomolszkaja Pravda rádióállomásnak adott interjújában.

Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, valamint a képviselőik és az izraeliek között, ahol világosan rögzítették és közvetítették az izraeliek felé, hogy Irán nem akar eszkalációt. Lavrov szerint Irán nem tud nem reagálni a nemzetközi jog és a diplomáciai képviselet státuszának durva megsértésére, de eszkalációt nem akar. A külügyminiszter hozzátette, hogy a spekulációk, miszerint Teherán atomfegyvert akar, csak elterelik a figyelmet a Gázai övezetben zajló eseményekről.

Izrael drónokkal támadta meg Iránt péntek hajnalban, egy légibázist célozva meg Iszfahán városában, amelynek közelében nukleáris létesítmény is található. Iráni tisztviselők szerint azonban rakétatámadás nem érte az országot. Az izraeli lépésre az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői is igyekeztek megakadályozni, attól tartva, hogy a Közel-Kelet visszafordíthatatlan erőszakspirálba sodródik. A mostani csapás válasz volt az Izraelt az előző hétvégén ért nagy iráni támadásra, amelynek előzménye az volt, hogy Izrael április 1-jén Szíriában, Damaszkuszban lebombázta Irán nagykövetségét, és több iráni parancsnokot is megölt.

Ez az első alkalom, hogy a két állam között ilyen szintű közvetlen összecsapás történt a gázai konfliktus kirobbanása óta, mivel Irán eddig többnyire csak közvetve, az általuk támogatott milíciákon keresztül támadta Izraelt.

Az Európai Unió Tanácsa pénteken bejelentette, hogy szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért Ciszjordániában. A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek, amelyek vagyonbefagyasztásra és az EU-ba való beutazás tilalmára számíthatnak. Az EU hivatalos közlönyében közzétették a vonatkozó jogi aktusokat.

Lavrov szerint Zeleszkijjel értelmetlen tárgyalni, és a háború nem áll le

Lavrov az interjúban kifejtette, hogy Oroszország kész tárgyalni Ukrajnával, de úgy véli, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások több okból is értelmetlenek. Hozzátette, hogy Moszkva nem tervezi a harci cselekmények felfüggesztését a tárgyalások kedvéért, és Svájcot alkalmatlannak nevezte az Ukrajnáról szóló tárgyalások helyszíneként, mivel az ország „semleges országból nyíltan ellenséges országgá vált”.

A két évvel ezelőtti Isztambulban elért orosz-ukrán rendezési megállapodásról szólva, Lavrov azt mondta, hogy az „rendkívül komoly” biztonsági garanciákat adott Ukrajnának, de ezek nem vonatkoztak a Krímre és a Donyec-medencére. Kijev az utolsó pillanatban javaslatot tett a megfogalmazás módosítására, ami Lavov szerint „ébresztő volt”.

Macron, Johnson, Puyin és a NATO is szóba került

Lavrov Boris Johnson volt brit miniszterelnök kijelentését, miszerint az orosz győzelem Ukrajnában a nyugati hegemónia végét jelentené, a Nemzetközi Bíróság figyelmébe illő „beismerő vallomásnak” nevezte. Az EU-ban Lengyelország, a három balti állam, Csehország és Bulgária „adja meg az alaphangot”, amelyhez a nagy tagállamoknak „kell valahogy alkalmazkodniuk”.

Emmanuel Macron francia elnök „ideges” kijelentésére is kitért, amely a francia katonák Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről szólt. Lavrov szerint a franciák nemcsak zsoldosként, hanem kiképzőként is jelen vannak Ukrajnában, néhány más európai ország katonai és különleges szolgálatainak képviselőjével együtt.

A külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentéseire hivatkozva kijelentette, hogy Oroszország számára nincs érelme megtámadni a NATO-t, és azok a nyugati politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, a választóikat próbálják megfélemlíteni. Lavrov azzal vádolta meg Nyugatot, hogy „agresszívan” működik együtt Maia Sandu moldovai elnökkel, aki az országot „vagy közvetlenül, vagy a Romániával való újraegyesítésen keresztül” próbálja a NATO-ba berángatni, miközben a Dnyesztermentét feszültséggócnak állítja be.