Az Európai Unió belsőpiaci reformjának sürgős szükségessége

Az Európai Unió versenyképessége jelentős hátrányba került az egységes piac diszfunkcionális működése miatt, ami a túlszabályozásra, az innováció háttérbe szorulására, a nem megfelelő állami és EU-s támogatási rendszerekre, valamint a versenyjog bonyolultságára vezethető vissza. A Jacques Delors Intézet által bemutatott reformjavaslatok célja, hogy Európa geopolitikai tényezőként megőrizze pozícióját.

Az Európai Bizottság kérésére a Jacques Delors Intézet által kidolgozott reformtervezetet Enrico Letta, a szervezet elnöke mutatta be, amely a 2004-es nagybővítés óta felhalmozódott problémákra keres megoldást. Az Európai Unió versenyképessége a globális színtéren jelentősen lemaradt, ami a belső piac diszfunkcionális működésének köszönhető. A válság jeleit az Európai Nemzetközi Politikai Gazdaságtani Központ (ECIPE) jelentése is alátámasztotta, amely rávilágított, hogy az EU-n belül évek óta ismertek a problémák, de csak most került sor a reformtervezet kidolgozására.

Az ECIPE jelentése szerint az EU diszfunkcionális működése, a 2004-es nagybővítés után erősödő uniókritikus és eurószkeptikus erők, valamint a lassuló konvergencia és a fejlődési csapdák jelentik a belső piac válságának fő okait. A tagállamok elkötelezettsége a további bővítés mellett, például Ukrajna esetleges csatlakozása, további kihívások elé állítja az EU-t, mivel ez felboríthatja a jelenlegi támogatási rendszereket.

Az ECIPE szerint az egységes piac nem teljes és nem egységes, mivel a vállalkozások jelentős akadályokkal szembesülnek az EU-n belüli határokon átnyúló üzleteknél. A tagállamok eltérő törvényei és bürokratikus eljárásai, valamint az EU versenypolitikája akadályozzák a vállalkozásokat az innovációban és a nemzeti határokon átnyúló skálázódásban.

Enrico Letta javaslatai az ECIPE megállapításaira reagálnak, és az ötödik szabadság, a jog a maradásra koncepcióját vezetik be. Az egységes piac négy alapvető pillérét – az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad mozgását – kiegészítené az ötödik szabadsággal, amely a globális innováció és a tudásalapú gazdaság területén való teljes mértékű kiaknázását célozza meg.

A reformjavaslatok középpontjában az innováció ösztönzése, a vezető ipari ökoszisztémák fejlesztése és egy erős európai technológiai infrastruktúra létrehozása áll. A javaslatok célja, hogy a szabályozás egységesebbé váljon, a támogatáspolitika összehangoltabb legyen, és a fejlesztéseket a gazdaság minden területén ösztönözzék és segítsék.

A terv szerint a kutatás és az innováció terén mutatkozó beruházási hiányosságok kezelése kiemelkedő fontosságú. Az EU-nak prioritásként kell kezelnie a hatékony, nagyszabású, határokon átnyúló projekteket, amelyek különböző ágazatokat képesek átalakítani. Ezenkívül egy új EU-s alapot hoznának létre, amely a magántőke bevonásával egészülne ki.

A reformtervezet a szabályozási keretek egyszerűsítését is szükségesnek tartja, és a kölcsönös elismeréssel párosuló maximális harmonizációra vonatkozó Delors-módszer megerősítését javasolja. A terv hangsúlyozza az egységes piaci szabályok következetes végrehajtásának fontosságát, a piac széttöredezésének megelőzését és az egyenlő versenyfeltételek fenntartását.

A Letta-terv jövője bizonytalan, mivel az Európai Tanács rendkívüli csúcsán már az első akadályokba ütközött. Az EU következő bővítését 2030 környékére tervezi, addig pedig számos problémát kell megoldani, többek között a támogatási politikától kezdve a versenyképességi kihívásokig.

Ezzel párhuzamosan az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) ügyvezető igazgatója, Rottenbacher Ádám kiemelte, hogy az EIT segítséget nyújthat a magyar kis- és középvállalkozásoknak az uniós forrásokhoz való hozzáférésben. Az EIT, mint a Horizon Europe keretprogram része, decentralizált működési struktúrával rendelkezik, és több mint 50 helyi irodával segíti a vállalkozásokat, kutatóintézeteket és egyetemeket az innovációs projektek és a nemzetközi konzorciumokban való részvételben.

Az EIT által kínált lehetőségek között szerepel pénzügyi támogatás innovációs projektekhez, induló vállalkozásoknak és ötletversenyekhez, valamint segítség a nemzetközi piacra lépésben és a helyi jogszabályok, adminisztrációs terhek ismeretében. Az EIT hálózata több mint háromezer partnerszervezetet foglal magában, amelyek az uniós országokban és azon túl is elérhetők, így jelentős támogatást nyújthatnak a magyar vállalkozásoknak az uniós források felhasználásában.

A magyar egyetemek, bár jelenleg nem kaphatnak közvetlen pénzügyi támogatást a Horizon Europe keretéből, továbbra is aktívan részt vesznek az EIT programjaiban, és az innovációs platformok segítségével finanszírozhatják részvételüket. Az EIT célja, hogy erősítse a magánszféra, különösen a kkv-k részvételét, és bátorítsa őket az uniós szintű gondolkodásra és a nemzetközi együttműködésre.