Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes volt a Millenáris Park bérlőinek kártalanítása

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2020-ban elfogadott törvény egyik pontját, amely a Millenáris Park bérlőinek kártalanításáról rendelkezett.

Az Országgyűlés 2020-ban döntött a budai Millenáris Parkot üzemeltető Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft. közhasznú vagyonkezelő alapítvánnyá alakításáról, ami a bérlők kilakoltatásával járt együtt. A törvény értelmében a bérleti jogviszonyok azonnali és teljes kártalanítás mellett szűntek meg, amelynek mértékét a hátralévő bérleti idő és az előző három üzleti év adózott eredményének átlaga határozta meg.

Ez ellen emelt alkotmányjogi panaszt a vakok életét bemutató Láthatatlan kiállítás működtetője, aki elveszítette 2012 óta fennálló bérleti jogát. A panaszos szerint a törvény által meghatározott kártalanítási mód nem tükrözi a valós károkat, mivel nem veszi figyelembe többek között a kezdeti beruházásokat, a hirtelen költözés költségeit, valamint az új helyszínen a kiállítás újra kialakításának és népszerűsítésének költségeit. A panaszos azt is kifogásolta, hogy az állami tulajdonú bérbeadó visszaélt kettős szerepével, és közhatalmi aktussal szüntette meg a bérleti szerződést, miközben a törvény nem engedélyezte a bérlőknek, hogy peres úton érvényesítsék igényeiket.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban állította, hogy a jogalkotó eleget tett a bérlők kártalanításának, és a bérleti jogviszony megszűnésével járó költségek a gazdasági élet normális kockázatai közé tartoznak, amelyek nem sértik az Alaptörvényt.

Az Alkotmánybíróság három évvel a panasz beérkezése után tárgyalta az ügyet, és megállapította, hogy a törvényhozó nem igazolta a társadalmi körülmények olyan mértékű változását, amely indokolná a szerződésekbe való ilyen mértékű beavatkozást. Az Ab szerint a kártalanítás mértékét meghatározó törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenes volt, ezért a vonatkozó szövegrészt megsemmisítette. A szerződés megszűnését azonban érvényben hagyták, mivel a panaszos nem kérte a régi helyére való visszatérés lehetőségét. A döntés értelmében a bíróságok előtt nyílik meg a lehetőség, hogy a kártalanítás mértékét esetenként maguk állapíthassák meg.