Orbán Balázs a magyar uniós kilépés esélyeiről és az EU jövőjéről beszélt
Orbán Balázs, a magyar kormányfő politikai tanácsadója a brüsszeli EU-csúcson beszélt az uniós politikai dinamikáról és Magyarország uniós tagságának jövőjéről.
Orbán Balázs kiemelte Magyarország elkötelezettségét az Európai Unió mellett, hangsúlyozva, hogy az országnak nincs meg az a „luxusa, hogy kilépjen az EU-ból, mint a britek”, mivel gazdasági súlya és tagállami státusza jóval kisebb az Egyesült Királysághoz képest. A politikai tanácsadó szerint az uniós parlamenten belül a baloldal, a zöldek és a liberálisok egyre nagyobb teret nyernek, ami jelentős nyomást gyakorol a konzervatívokra a néppártban, ezért a konzervatív erők összefogását sürgette.
A változó politikai környezet kapcsán Orbán Balázs a National Conservativism konferenciát említette példaként, amelyet Brüsszel város polgármestere többször is megpróbált meghiúsítani, végül a rendőrség állította le, mivel a városvezető a közrend megzavarására alkalmasnak nevezte. A belga miniszterelnök, Alexander De Croo szerint ez a szólásszabadsággal ellentétes lépés volt a hatóságoktól. Orbán Balázs a rendőrségi fellépést veszélyesnek és elfogadhatatlannak minősítette, jelezve, hogy a jövőben is határozottan fellép a konzervatív nézetek elnyomásával szemben. A konferenciát végül a bíróság engedélyezte és a harmadik helyszínen megtartották.
A tanácsadó fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy több hatáskört ruházzanak át az Európai Bizottságra, például a versenyképesség terén, amit Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke javasolt a belső piaci reform részeként. Orbán Balázs szerint ez az EU-n belüli hatalom központosítását jelentené, ami aggasztó lenne.
Az Európai Tanács ülésén gazdasági ügyek kerültek előtérbe, ahol Enrico Letta reformcsomagját tárgyalták, amelyet a volt olasz miniszterelnök vezetésével raktak össze. A reformcsomag célja, hogy az EU versenyképes ipari stratégiát fejlesszen ki, amely képes ellensúlyozni a globális hatalmak, mint az Egyesült Államok által elfogadott eszközöket. A jelentés szerint az EU-nak saját megközelítésre van szüksége, amely biztosítja, hogy az egyenlő versenyfeltételeket nem torzítják káros támogatások.
Az uniós állam- és kormányfők három témában mutattak irányt: a csődjog összehangolása, a cégek üzleti feltételeinek javítása, és az uniós felügyelet megerősítése a pénzintézetek felett. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a következő magyar EU tanácsi elnökség dolgozhat ezeken a témákon. Orbán Viktor jelezte, hogy a kormány elkötelezett a munka folytatásában, és Orbán Balázs a leendő elnökség egyik legfontosabb céljának nevezte a versenyképességi fordulatot.
Az EU-csúcs azonban komoly megosztottságot tükrözött a tagállamok között, és érdemi döntések nélkül zárult a belsőpiaci reformmal kapcsolatban. A társasági adószabályok és a tőkepiaci integráció terén fennálló nézeteltérések ellenére a vezetők egyetértettek abban, hogy a stratégiai ágazatok számára forrásokat kell mozgósítani. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a technológiai függetlenség fontosságát hangsúlyozta, és intézkedéseket sürgetett a tőkebevonási lehetőségek javítására, az energiaköltségek csökkentésére, a szakképzett munkaerő hiányának kezelésére és a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére.
A tőkepiaci unió (CMU) tervét is megfontolták, amelynek célja az egyes kötvénypiacok megerősítése és több kockázati tőke biztosítása az európai induló vállalkozások és kkv-k számára. Emmanuel Macron francia elnök szerint a vezetők megállapodtak egy tárgyalási rendről és ütemtervről, hogy előrelépést érjenek el ebben a kérdésben.
A csúcstalálkozón Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy Ukrajnának most mindennél jobban szüksége van az EU támogatására, és felszólította a többi tagállamot, hogy küldjenek Patriot légvédelmi rendszert és muníciót az ukrán hadseregnek. Scholz reméli, hogy mindenki a lehető leggyorsabban cselekszik majd, és hangsúlyozta, hogy néhány állam megengedheti magának, hogy feladja a rendszerét Ukrajna védelme érdekében.
Orbán Balázs hozzátette, hogy az európai parlamenti választások lehetőséget adnak a „békepárti” erőknek, hogy leváltsák a szerinte háborúpárti uniós vezetőket.
Az EU-csúcs második napján más gazdasági és versenyképességi kérdések is napirendre kerültek. Így az eredetileg kora délutánig tervezett tárgyalás jóval tovább tartott, mert a vezetők nem tudtak megegyezni abban a szövegben, amelyet valamennyien el tudnak fogadni.
A tárgyalás végeztével Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy az EU gazdasági és biztonsági bázisa túlságosan függött a külső forrásoktól, s ez befolyásolja a versenyképességet és az EU befolyását. Ezért szükség van egy új európai versenyképességi megállapodásra, amely az erős egységes piacon, valódi energiaunióval felvértezett erős iparpolitikán, masszív befektetéseken, a digitális és zöld átmeneten, illetve a jobb és intelligensebb szabályozáson alapul, melyek közül az utóbbi kevesebb bürokráciát jelent. A tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU-nak új versenyképességi megállapodásra van szükség, az USA és Kína gazdasági hatásának ellensúlyozására. Ennek részleteit azonban már csak az EP-választás után fogják kidolgozni.
Az uniós csúcs második napján a tagállamok állam- és kormányfői megvitatták az uniós egységes piac, egyben az európai gazdaság versenyképességének a jövőjét a csúcs első napján publikált jelentés alapján. Az Enrico Letta által írt jelentés kapcsán elég nagyok az ellentétek a tagállamok között: míg az európai gazdasági versenyképesség növelésével mindenki egyetért, annak megvalósítása kapcsán politikai vagy pénzügyi okokból több tagállamnak is aggályai voltak.
A Letta-jelentés kapcsán, illetve az abban foglalt konklúziókról hosszú viták zajlottak, ugyanis a tagállamok egy sor kérdésben nem tudtak megegyezni. A felvetett ötletek között van olyan, amiben már korábban megegyeztek – például a védelmi ipar fejlesztése kapcsán, ami a legutóbbi csúcs fő témáját adta –, ugyanakkor Letta többek között a tőkeuniót, három iparág európai integrációját, illetve az állami és uniós támogatási rendszerek reformját ajánlotta. Azonban ezek kapcsán már nem volt olyan egyetértés, mint a védelmi ipar kapcsán: a tőkeuniót leginkább Emmanuel Macron francia elnök preferálta, azonban vele szemben egy tucat kisebb állam – köztük Luxemburg vagy Magyarország – állt össze, mert ellenzik a központosítást.
Charles Michel ET-elnök a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján arról beszélt, a tagállamok három témát illetően állapodtak meg: ez a csődjogok egységesítése; a cégek üzleti feltételeinek javítása, illetve a tagállami pénzintézetek feletti uniós felügyelet megerősítése. Azonban a hogyanokról itt sem sikerült megegyezni, így ezen tovább fog dolgozni a soros elnökséget jelenleg ellátó Belgium vezetésével az Európai Unió Tanácsa, aminek irányítását júliusban majd Magyarország veszi át.
