A kormány három betűt ismételget, ami megváltoztatja a világot

Ez a három betű az ESG, egy olyan szempontrendszer, amelynek célja, hogy a vállalkozások tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen. Az ESG kerettörvény módosítása megjelent a Magyar Közlönyben, amint azt Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára bejelentette.

Németország az ESG-szabályozás úttörője, ahol már 2023-tól a háromezer fő feletti, 2024-től pedig az 1000 fő feletti vállalatoknak figyelembe kell venniük az ESG-elemeket tartalmazó szempontrendszert. A német beszállítói törvény értelmében a német vállalatoknak a beszállítóikat is át kell világítaniuk az ESG követelményeinek megfelelően, ami a magyar kis- és középvállalkozásokat is érintheti. Túri Anikó hangsúlyozta, hogy fontos a magyar beszállítók számára az ESG adatszolgáltatási igényeknek való megfelelés. Egy fenntarthatósági jelentésben például szerepelhet, hogy egy vállalat milyen szociális szolgáltatásokat nyújt a dolgozóinak. Az uniós szabályozás (SFDR) pénzügyi szempontokat is meghatároz, és 2023 januárjától hatályosak az ESG-t érintő egységes EU-s sztenderdek szerinti részletes jelentéstételi követelmények. Az új szabályozás szélesebb definícióval azonosítja a nagyvállalatokat, akiknek jelentést kell készíteniük, és ez a szabályzás fokozatosan kerül bevezetésre. Először idén kell elkészíteni ezt a beszámolót, ami már hazai vállalatokat is érint.

Az ESG-törvényt tavaly év végén fogadták el Magyarországon, és a múlt héten módosították, majd a Magyar Közlönyben is megjelent. Az államtitkár szerint az érintettek körét lépcsőzetesen bővítik:

2024-ben az ESG-adatszolgáltatást vállaló, 500 főnél több embert foglalkoztató, 10 milliárd forint feletti mérlegfőösszegű és 20 milliárd forint feletti nettó árbevételű szervezeteknél valósul meg.
2025-ben a tőzsdén jegyzett nagyvállalkozásokra terjesztik ki.
2026-ban a meghatározott határértékeket meghaladó nagyvállalatokra vonatkozik a beszámolási kötelezettség.
2027-ben a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztik.

Túri Anikó szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat információhiány hátráltatja az ESG-hez kapcsolódó kötelezettségekkel kapcsolatban, és csak minden harmadik vállalkozás rendelkezik részletes tudással ebben a témában. A kerettörvény célja az információs deficit csökkentése, valamint a szerepek tisztázása. Lesznek ESG-tanácsadók, -tanúsítók és -minősítők is. Az ESG-tanácsadók akkreditált fenntarthatósági tanácsadói szolgáltatást végeznek, az ESG-tanúsítók az ESG beszámolót tanúsítják, az ESG-minősítők pedig az EU-s rendeleti szabályozás alá esnek. Az ESG-szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok a rendszer zökkenőmentes működését biztosító infokommunikációs termékeket állítanak elő. Egy Nemzeti ESG Tanácsot hoztak létre, és egy ESG menedzsment platformot is elindítanak, ahol a vállalkozásoknak fel kell tölteniük a beszámolókat. Az MGFÜ már most is tart workshopokat, és elindul az energetikai tanácsadási Voucher program is, amely 2024 május 2-án startol el.

Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese szerint az ESG-t nem csak compliance megfelelőségi szempontnak kell tekinteni, hanem észre kell venni a benne rejlő pénzügyi előnyöket is. A biodiverzitás védelme kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a fajok megmentésére rengeteg pénzt fordítanak, és az idei év is a biodiverzitás védelméről szól majd. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a biodiverzitás csökkenése romboló hatást gyakorol a gazdaságra, és az Európai Unió finanszírozásával egy közös projektet indítottak az OECD-vel, hogy megvizsgálják a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatos kockázatokat a pénzügyi rendszerre.