Az EP előterjesztése szerint a magyar szuverenitásvédelmi törvény sérti a választások függetlenségét

"A szuverenitásvédelmi törvény és a széles körű hatalommal felruházott Szuverenitásvédelmi Hatóság létrehozása sérti a szabad és tisztességes választások elvét" – állítja a Népszava által megszerzett ötpárti tervezett állásfoglalás, amelyről a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.

A szöveget a Kereszténydemokraták, a Szocialisták, a Liberálisok, a Zöld Párt és a szélsőbaloldal terjesztette elő. A tervezet azt javasolja, hogy a tagállamok lépjenek tovább a "7. cikk" eljárás következő szakaszába, amelyet 2018-ban indítottak Magyarország ellen, de azóta nem haladt előre. Ezt azzal kellene megtenni, hogy ajánlásokat fogadnak el, amelyek szerint Magyarország súlyosan és tartósan megsértette az EU értékeit, és ez az eljárás első fázisában négyötödös többséget igényelne, míg a második rész egyhangú döntést vonhat maga után bizonyos EU-jogok visszavonásáról. A tervezett állásfoglalás szerint a helyzet Magyarországon csak romlott 2018 óta, részben azért, mert az európai intézmények nem léptek fel határozottan.

Magyarország július 1-jétől veszi át az Európai Unió soros elnökségét, de az EP képviselői már most aggodalmukat fejezik ki és bírálják a tagállamokat, amiért tűrik, hogy a magyar kormány képviselői az EU Tanácsának demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos ülésein elnököljenek. Az EP már korábban is megkérdőjelezte Magyarország képességét arra, hogy hitelesen tölthesse be az EU Tanácsának elnökségét egy állásfoglalásban, de nincs jogi szava az ügyben, és csak néhány szórványos megjegyzés hangzott el a tagállamok Tanácsában.

Az Európai Parlament tervezett állásfoglalása az Integritás Hatóságot is tárgyalja, amelyet az EU pénzéért cserébe hoztak létre, de a szöveg szerint ez nem elegendő a problémák megoldására. Javasolja az intézmény vizsgálati hatáskörének megerősítését. A tervezet említi azt is, hogy bizonyos vállalatokat kizárnak a magyar piacról "rendszeres diszkriminatív gyakorlatok miatt". Az EP arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a magyar törvényhozás, amely lehetővé teszi az ilyen gyakorlatokat, összhangban áll-e az alkalmazandó európai joggal, és szükség esetén terjesszen panaszt az EU Bíróságához.

Egy decemberi döntés szabadon bocsátott több milliárd eurót Magyarország számára, de a tervezet szerint nincsenek megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások, amelyek biztosítanák, hogy az EU forrásokat megfelelően költsék el. A szöveg írói szerint a döntést felül kellene vizsgálni – részben a Magyarországon nemrég bevezetett intézkedések, részben pedig Judit Varga volt igazságügyi miniszter audiofelvétele miatt. Utóbbi azt sugallta, hogy az ügyészség nem független, és hogy a büntetőeljárások politikai befolyásolásnak lehetnek alávetve. (A testület már múlt hónapban pert indított a decemberi döntés ellen, amely néhány forrást szabadon bocsátott.)

Az előadók szerint az EU finanszírozásának kifizetéseit Magyarországnak felfüggeszteni kellene, amíg a kormány teljesíti az összes feltételt a felszabadításukhoz, és a intézkedések hatékonyságát a gyakorlatban is be kell bizonyítani.

Fidesz EP-képviselő, Deutsch Tamás már a múlt héten jelezte, hogy április 22-25-én, az EP-választások előtti utolsó ülésen "egy olyan állásfoglalást fogadnak el, amely minden tekintetben bírálja Magyarországot és visszhangozza azokat a hazugságokat, amelyeket a dollárbaloldal jól ismer".

Bár az állásfoglalás nem jogilag kötelező érvényű, politikailag kifejezi az azt támogató pártcsaládok nézeteit. Az öt politikai csoport, amely támogatja a szöveget, képes kényelmes többséget biztosítani a javaslatnak az EP-ben. Júniusban az EP újraválasztásra kerül, és az új tagoknak kell majd szavazniuk az EU kvázi-kormányának, az Európai Bizottságnak a következő elnökéről, valamint az egész testületről.