Célkeresztben az iskolaőri program 

Három és fél évvel ezelőtt indult útjára az iskolaőri program, amelynek célja a nevelési és oktatási intézmények biztonságának növelése. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint a programban jelenleg 803 intézmény vesz részt, és az állomány 90 százalékos feltöltöttséggel bír.

A 2023–2024-es tanévben az iskolaőri szolgálatot 703 nevelési-oktatási intézményben sikerült biztosítani, és a toborzás, valamint a státuszok felöltése folyamatosan zajlik. A gyakorlatban ez 725 szolgálatot teljesítő őrt jelent, és vannak olyan intézmények, ahol több őr is dolgozik egyszerre. Az igénybevétel területi megoszlása szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Pest megyei intézmények vezetői kérik leginkább az iskolaőrök jelenlétét. Az őröknek leggyakrabban verekedések, garázdaságok, kábítószerrel kapcsolatos jogsértések, testi sértések és lopások miatt kell intézkedniük. A tanulók által bevitt szúró- vagy vágóeszközök miatt is gyakran indul szabálysértési eljárás, és az év végi időszakban a pirotechnikai eszközök birtoklása is problémát jelent.

Az iskolaőri program hatékonyságát illetően az ORFK szerint a fenntartók és az intézményvezetők visszajelzése pozitív: a pedagógusok, oktatók és diákok szubjektív biztonságérzete erősödött, és a tanulók szabálykövetőbb magatartása is megfigyelhető. A rendőrség és a közvélemény is pozitívan ítéli meg az iskolaőrök munkáját, mivel a jogellenes cselekmények száma csökkent, és az intézményekben a rend és a biztonság erősödött.

Az iskolaőrök feladatai között szerepel a helyszínbiztosítás, az igazoltatás, a veszélyhelyzet-elhárítás, az egészségügyi segítségnyújtás, az öngyilkosság megakadályozása és a területlezárás. Munkájuk során kényszerítő eszközöket is használhatnak, mint például bilincset, vegyi eszközt és rendőrbotot, de mindig a szakszerűség és az arányosság elvét tartva.

A programot azonban szakmai szervezetek és alapítványok is kritizálják, mondván, hogy az erőszakra nem erőszakkal kellene válaszolni, és a megelőzésre, valamint pszichológusok és szociális munkások bevonására is szükség lenne. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az iskolaőrök ritkán tudnak megelőzni erőszakos cselekményeket, és bár bizonyos biztonságot nyújtanak, ez önmagában kevés. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is hasonlóan vélekedik, és azt javasolja, hogy az iskolaőrségre szánt forrásokat inkább pedagógiai asszisztensekre, iskolapszichológusokra és a családvédelmi szakszolgálatok megerősítésére kellene fordítani.

Az iskolaőri szolgálat gyakorlati működéséről különböző vélemények érkeznek. Egy általános iskolai tanár szerint a rendszer nem túl hatékony, és a gyerekek nem tisztelik az őröket, míg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusa, Jármi Éva szerint a tapasztalatok vegyesek, és vannak pozitív példák is, ahol az iskolaőrök a közösség tagjaként segítik elő a biztonságos környezet kialakítását.