Az EU-csúcsot az izraeli-iráni konfliktus uralhatja

Az Európai Unió állam- és kormányfői április 17-én és 18-án tartják az Európai Parlamenti választások előtti utolsó EU-csúcsot, ahol számos fontos téma kerül terítékre, többek között Ukrajna helyzete, az EU gazdasági stratégiája és az EU-török kapcsolatok jövője. Azonban az Izrael és Irán közötti konfliktus eszkalálódása átveheti az uralmat a találkozó témái felett.

Az Európai Tanács kétnapos ülésén a tervezett napirendi pontok mellett a Közel-Keleti helyzet is prioritást élvezhet, miután Irán rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, ami világszerte nagy visszhangot váltott ki. Az EU vezetőinek állást kell foglalniuk az iráni vezetéssel szembeni retorziókról és az izraeli féltől várható lépésekről. Joe Biden amerikai elnök is óvatosságra intette a Netanjahu-kormányt, de egyelőre bizonytalan, hogy az izraeli vezetés megfontolja-e szövetségesei kérését.

Az EU vezetői nyitottak lehetnek további szankciók kivetésére Iránnal szemben, annak ellenére, hogy a szankciós politika hatékonysága vitatható. Az iráni atomalku felrúgása után újra életbe léptek a szankciók, és Joe Biden elnökségével bár visszatért a remény az atomalku visszaállítására, ez végül nem történt meg. A csúcs előtti napon a tagállamok külügyminiszterei videókapcsolaton keresztül tárgyaltak egy új szankcióról Iránnal szemben, ami azonban inkább szimbolikus lépés lehet, tekintettel arra, hogy Teheránnal szemben már 1979 óta vannak érvényben szankciók.

A gázai térség jövője is bizonytalan, és az izraeli vezetést az EU-ban egyre több kritika éri az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen helyzet miatt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azonban az egyik legmegengedőbb hangot üti meg az unióban a Netanjahu-kormánnyal kapcsolatban, ami konfliktust okozhat az emberi jogokat kritikusabban szemlélő kollégáival.

Ukrajna helyzete továbbra is fontos napirendi pont, különösen az ukrán energiahálózatot ért támadások és a civileket ért légicsapások miatt. Azonban lényegi változás nem történt az ország helyzetében a legutóbbi tanács óta. A mostani rendkívüli EU-csúcson ezúttal is téma lesz az ukrajnai háború és annak legújabb fejleményei.

A gazdasági versenyképesség témája is terítékre kerül, ahol a zöld átállás és a belső piaci integráció előremozdítása a fő kérdések között szerepel. Ezek a témák már korábban is napirenden voltak, így nem várható túl sok újdonság vagy konkrétum. A különleges csúcsot alapvetően Enrico Letta egykori olasz miniszterelnök jelentése miatt hívták össze, amely az EU egységes piacáról szól. A jelentés még hivatalosan nem publikált, de Letta már nyilatkozott több lapnak is, hangsúlyozva az európai gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésének szükségességét, valamint a pénzügyi, energetikai, telekommunikációs piacok integrálását és ezek koordinálását egy központosított, nemzetek feletti szintre emelését.

Az EU és Törökország kapcsolatának újradefiniálása is fontos kérdés, tekintettel arra, hogy Törökország autokratikus berendezkedése miatt lehetetlen, hogy egyhamar belépjen az EU-ba. Így az EU-nak inkább nemzetközi partnerként kellene kezelnie Ankarát. A mostani csúcson vizsgálni fogják Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jelentését Törökországról, ami kapcsán az unió és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról fognak tárgyalni.

Végül, figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor mennyire fogja befolyásolni a tanácsülésen a megegyezést, különösen külpolitikai kérdésekben. Bár az állásfoglalások kiadásához nem feltétlenül szükséges a magyar miniszterelnök, hosszadalmasabbá teheti a kompromisszumok elérését.