Vadai Ágnes (DK) arról kérdezte Semjén Zsoltot, hogy egyszerűsített honosítással eddig hányan lettek magyar állampolgárok. Felidézte, hogy a Népszava erről többször is kért konkrét adatot, ám hiába.
Csak annyit lehet tudni, hogy
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter kurtán válaszolt.
Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző).
Semjén Zsolt válasza alapján az utóbbi években már jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot. Ennek vélhetően az az oka, hogy sok csaló lebukott.
A Magyar Közlönyben az egymást követő köztársasági elnökök határozatai pontosan jelzik, hogy sokáig működött az úgynevezett állampolgárság-biznisz, a kettős állampolgársággal főleg Ukrajnában, illetve Oroszországban éltek vissza. Ilyenkor az államfő visszavonja az állampolgárságot.
Eddig ilyen ügyben a legszokatlanabb döntést talán Novák Katalin hozta, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely előterjesztésére visszavonta egy már Kisvárdán született 10 éves magyar kislány állampolgárságát.
A döntés alapja a Munkácson született anya és gyermeke esetében is a magyar állampolgárságról szóló törvénynek az a paragrafusa volt, amely szerint visszavonható az állampolgárság attól, aki azt a jogszabályok megszegésével, valótlan adatok közlésével, adatok, tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.
Az Index cikke szerint a minap derült ki, hogy olyan ukrán-magyar kettős állampolgárok kaphattak szociális juttatást Németországban, akiknek ez nem járt volna, ezért vizsgálat indult.
Az egyszerűsített honosítás ugyanakkor régóta gondot jelent az amerikaiaknak is, akik többször jelezték, náluk biztonsági kockázatot okoz, ha olyanok jutnak magyar útlevélhez (így beutazási engedélyhez), akik vették a papírjaikat.
