A magyar magántőkalapok, ha akarják se tudják hitelesen bemutatni, hogy kik a tulajdonosaik, nem tudják külföldön bizonyítani, hogy nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot – írta a G7 annak kapcsán, hogy a spanyol kormány közölte, mindent megtesz a Talgo nevű vasúti járműgyártó magyar felvásárlásának megakadályozása érdekében.
A portál szerint a pénzmosásban és vagyonok rejtegetésében tapasztalt számos európai ország „legjobb” gyakorlatát összesítve alkottak meg egy olyan jogi konstrukciót, amivel a NER a számára kedves üzletik köröknek tud állami forrásokat átjátszani, miközben a végső haszonhúzók kiléte homályban marad. Számításaik szerint
Nyugat-Európa számos országában jelentős üzlet a vagyonkezelés és adóoptimalizálás, amit nem is kívánnak egyik napról a másikra leépíteni. Azt azonban felismerte az Európai Unió, hogy ezek a konstrukciók a kieső adók mellett biztonsági kockázatokat is rejtenek.
A magántőkelapok kezelői az egyetlenek, akik tudják, kik az alapok tulajdonosai – nekik pedig csak aggregáltan kell a vagyonról tájékoztatást adni az MNB felé.
– jegyzi meg a lap.
A spanyol közlekedési miniszter jelentette be kormánya nevében, hogy „mindent megtesznek” a magyarok megállítása érdekében. A kormány elutasító döntésének indoka, hogy attól tartanak, hogy orosz befektetők vagy maga az orosz állam áll az akció mögött.
A Ganz-Mavag Europe háttere is zavaros, a napokban például a magyar állam is beszállt 49 százalékban. A többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Befektetési Zrt.-n keresztül a Solva II. magántőkealap, amiről azonban legálisan nem tudható meg gyakorlatilag semmi. A Solva II.-ről annyit tudni, hogy ki az alapkezelője: tavaly még a Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában lévő Gran Private Equity Zrt. kezelte, mára azonban az MNB nyilvántartása szerint a Mol-leány Lead Ventures Alapkezelő kezeli. A Ganz-Mavag nem kapcsolódik a hatályos cégadatok szerint oroszokhoz, de közös cége volt a Magyar Vagon Zrt.-nek a Transmasholdingggal.
– mutat rá a G7. A cégcsoport nem csak passzív követője Oroszország Ukrajna elleni háborújának: az ukrán területen lévő (már 2014-ben megszállt) luhanszki mozdonygyárat gyakorlatilag einstandolták.
Mindez rámutat a keleti nyitás egy nem várt hatására: az ebben résztvevő cégek, döntéshozók később nem szívesen látott partnerek lehetnek Nyugat-Európában.
A portál megjegyzi, az Európai Unióban új jogszabályokon dolgoznak, sőt, Frankfurtban 2025 középétől elindul 400 fővel az AMLA nevű uniós hivatal, ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel fog foglalkozni. Az új uniós hivatal pedig vizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai. A hivatalról szóló jogszabály szerint tíz évre visszamenőlegesen meg kell mutatni minden, legalább 15 százalékos tulajdonost. Sőt, ezen felül a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba.
