Az EU-ban a magyarok fogyasztása volt a legalacsonyabb 2023-ban. Egy évvel korábban a bolgárok még mögöttünk álltak, de a tavalyi, 17 százalék feletti itteni infláció miatt ők is megelőztek minket – írja a Népszava a Nemzeti Bank elemzésére hivatkozva.

Bár az elmúlt években forintban nőttek ugyan a háztartások bevételei, 2012 és 2022 között 140 százalékkal, továbbra is az a helyzet, hogy euróban számítva az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, vásárlóerő-paritáson is csak a 64 százalékát. Az MNB szakértői szerint ebből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amik növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet.

Tovább rontotta az elmúlt években a háztartások helyzetét, hogy azok részesedése a rendelkezésre álló nemzeti jövedelemből közel 10 százalékkal mérséklődött, a jövedelemnövekedés nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.
A másik probléma az infláció.

A Népszava idézi a GKI Gazdaságkutató tanulmányát is, ami szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak a 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett az EU tagja.

Húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban, Magyarországon a növekedés pedig 240 százalékos volt.

A piacosított termékeknél és szolgáltatásoknál (ruházat, kommunikáció, vendéglátás) csak nagyon alacsony relatív árváltozás figyelhető meg az uniós átlaghoz képest az előző két évtizedben vásárlóerő-paritáson.

Kivétel az élelmiszer, amire a háztartások jövedelmük 21,7 százalékát fordítják.

Itt drasztikus az emelkedés: míg 2004-ben az EU-s átlag kétharmadán álltak az árak, 2022-re már a 90 százalékán, sőt a MNB számítása szerint ez tavaly az uniós átlag 96 százalékára emelkedett, vagyis már ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám fele vagy harmadakkora jövedelem mellett.

Fotó: MTI