Három videó is készült még 2011-ben, amelyekben a gyerekek részletesen elmesélték, hogyan zaklatta őket V. János, a bicskei gyermekotthon vezetője. Ehhez képest a rendőrség 2012-ben bűncselekmény hiányában zárta le az igazgató ellen indított első nyomozást.
Nem ez az egyetlen megdöbbentő mozzanat azokban a jelentésekben, amit az ombudsmanok készítettek.
Amint azt nemrég a 444 is megírta, már 2012-ben jelentést készített az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala arról a bicskei gyermekotthonról, amelynek igazgatóját, V. Jánost 2019-ben 8 év fegyházbüntetésre ítélték, majd 2021-ben – a tavaly elnöki kegyelemben részesült K. Endréhez köthető perben kényszerítés hatósági eljárásban bűntett miatt – további két év három hónap börtönre ítélték amiatt, hogy a helyettesével együtt igyekezett eltussolni a bűncselekményeket.
A 2012-es jelentés nemcsak arra világít rá, hogy
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként már 2012-ben kapott jelzést Szabó Máté ombudsmantól a bicskei gyermekotthonban történtekről, hanem arról is, hogy az igazgató által bántalmazott gyermekek számos alkalommal jelezték, mi történik velük.
Az említett (AJB-3091/2012. számú) ombudsmani vizsgálat az után indult, hogy az alapvető jogok biztosának hivatalához állampolgári bejelentés érkezett, miszerint a gyermekotthon néhány dolgozójának 2011 szeptemberében több gyermek is panaszkodott, hogy az igazgató szexuálisan molesztálta őket. Az ombudsmani eljárás megindításakor az ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya szemérem elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt már eljárást folytatott. A rendőrség ezt a nyomozást 2012. június 18-án kelt határozatával,
megszüntette.
Sakkozás közben megérintette a hetedikes fiú heréjét
A 12 évvel ezelőtti jelentés elkészítéséhez az ombudsman a bicskei gyermekotthon fenntartójától és a rendőrségtől is felvilágosítást, iratokat kért.
A fenntartó (vagyis a főváros) által az ombudsman rendelkezésére bocsátott iratok szerint a gyermekotthon két munkatársa 2011. szeptember 16-án szóban, majd szeptember 22-én írásban az intézmény igazgatójára vonatkozó közérdekű bejelentést tett.
A bejelentés szerint közel négy éve a gyermekotthon egyik gyógypedagógusa elmondta, hogy az egyik, akkor 7. osztályos növendéke azt mesélte neki: a gyermekotthon szolgálati lakásában lakó igazgatóhoz többször ment sakkozni. Az intézmény vezetője a gyermek jelenlétében szexuális tartalmú célzásokat tett, és egy alkalommal megérintette a fiú heréjét. A fiú a nevelőinek is elmondta a történetet
– olvasható a jelentésben, amelyből tehát kiderül, hogy
A hetedikes fiú a nevelőinek is elmondta a vele történteket, amelyről így
– írja az ombudsman.
Nincs arra vonatkozó adat, hogy ezen túlmenően a gyermekekkel foglalkozó szakemberek a gondjaikra bízott gyermek védelmében mit tettek
– írta Szabó Máté 2012-ben.
2010 novemberében egy másik gyermek is elmesélte a vele történteket az otthonban dolgozó szabadidő-szervezőnek. Az ombudsmani jelentésben így szerepel az eset:
A gyermek nagyon zaklatott volt. A fenntartónak írt beadványban a dolgozók a következőket írták:
A történet nem tartalmazott olyan elemeket, amiket a gyermekek egymásra vagy a felnőttekre vonatkozó vádjaikban emlegetni szoktak. A szabadidő-szervező úgy ítélte meg, hogy történhetett valami a gyermekkel, aminek következtében ilyen zaklatott és ilyen történettel kereste fel. Megkérdezte, hogy szólt-e a nevelőnek? (…) Azt mondta,
A szabadidő-szervező a gyermek által elmondottakat megosztotta azokkal a kollégákkal, akiknek a korábbi eseményről is tudomásuk volt. A növendékügyi előadó és a pszichológus – nevek említése nélkül – elmondták az igazgatónak, hogy több jelzés érkezett a gyermekektől az igazgató viselkedésére vonatkozóan. A kollégák elmondták, hogy vezetői intézkedést tartanak szükségesnek.
Az igazgató a jelzést megköszönte, munkatársai tudomása szerint azonban ezen túlmenően semmit sem tett.
2011 tavaszán ismét arról számolt be egy gyermek, hogy az igazgató többször megérintette a nemi szervét.
Három gyerek videón mondta el, milyen zaklatás ért őket
A 2012-es ombudsmani vizsgálatból kiderül az is, hogy a gyermekotthonban dolgozók rendszeresen foglalkoztak a gyerekek által elmondottakkal, de csak akkor beszéltek az abúzus témájáról, ha a gyermekek hozták azt szóba:
A szakdolgozók arra kérték a gyermekeket, hogy csak olyan eseményekről meséljenek, ami velük történt meg.
A szabadidő-szervező felajánlotta, hogy azok, akik vállalják, videókamera előtt mondhatják el a velük történteket. Három gyermek vállalkozott a felvételre. A beszélgetések során a
– olvasható az ombudsmani jelentésben.
A fenntartóhoz történő bejelentés, valamint a rendőrségi eljárás elindítása után nyugalom uralkodott a gyermekotthonban, és a gyerekek sem számoltak be zaklatásról. Két fontos dolog azonban történt:
az addig a gyermekotthonban lakó igazgató a bejelentést követően a Bicskén lakó édesanyjához költözött, majd az ezt követő három hétben nem tartózkodott a településen.
Kiderült az is, hogy a rendőrségi eljárás megindítása után a gyermekotthon több dolgozójának beosztását módosította az igazgató. A fenntartónál bejelentés tevő dolgozótól pedig megvonta a korábban megítélt pótlékot, és egy másik szobában jelölte ki a munkavégzése helyét.
A gyermekotthonban lehetőség van pszichológiai segítségre. Ezzel a lehetőséggel azonban egyik gyermek sem élt. Az ügyben a fenntartó és a szakszolgálat igazgatója az eddigieken túlmenő intézkedést nem tartott indokoltnak
– zárul a tényállás ismertetése az ombudsmani jelentésben.
Szabó Máté a jelentés eredményeként két dolgot állapított meg:
1. „Az elmúlt években több gyermek utalt arra, hogy az igazgató szexuális tartalmú célzásokat tesz, időnként intim helyen érinti meg őket. A gyermekek valós segítséget nem kaptak, a bántalmazás gyanújáról tudomással bíró felnőttek csupán egymás között tettek kísérletet a probléma megoldására, illetve szóltak az igazgatónak, de csak az elmúlt év őszén (tehát 2011-ben – a szerk.) fordultak az intézmény fenntartójához. Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való alapjogát, hogy nem teljesült a gyermekvédelmi törvényben előírt jelzési és együttműködési kötelezettség, késedelmesen jelezték a bántalmazás gyanúját. A biztos álláspontja szerint már a gyermektől érkező első jelzést követően lehetőség lett volna arra, hogy az ügyben szakember (pszichológus, gyermekjogi képviselő, gyámi tanácsadó) járjon el.”
2. „A gyermekek gyámja – az intézmény igazgatója – a nyomozás megindításakor lemondott a gyámi tisztségéről, a gyámhivatal pedig gyámul az igazgatóhelyettest rendelte. Az igazgatóhelyettes hosszú évek óta munkakapcsolatban állt a gyanúsított igazgatóval, neki volt alárendelve. Így az alárendeltség miatt nem volt kizárható az érdekellentét a gyermekek és a törvényes képviseletüket ellátó személy között – ami közvetlenül is veszélyeztette a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát. A biztos álláspontja szerint az érintett gyermekek törvényes képviseletére a gyermekotthon igazgatójától független eseti gondnok kirendelése volt indokolt.”
A 2012-es ombudsmani jelentést hosszú csend követte a bicskei gyermekotthonnal kapcsolatban, egészen addig, amíg 2016-ban V. János két áldozata az RTL kamerái előtt vallott az őket ért zaklatásokról. Ez után 2017 márciusában publikált és Székely László ombudsman által szignózott (AJB-273/2017. számú) jelentés idején V. János igazgató ellen már nyomozás folyt.
– írta Székely László a 2017-es jelentésben, hozzátéve, a vizsgálathoz három szerv vezetőjét kereste fel:
• az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK, 2017 januárjától Integrált Jogvédelmi Szolgálat) főigazgatóját,
• a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat,
• valamint a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóját.
Az OBDK főigazgatójától az ombudsman azt kérdezte, hogy az illetékes gyermekjogi képviselő tett-e bármilyen intézkedést a gyermekotthon igazgatója ellen indult első büntetőeljárás megszüntetését követően gyermekek jogainak fokozottabb védelme érdekében. Itt rákérdezett a gyakoribb látogatásra, a jogtudatosításra, valamint arra, kaptak-e tájékoztatást a gyerekek arról, hogy bántalmazás esetén kihez fordulhatnak.
Az ombudsman azt írta, az OBDK által meghatározott intézménylátogatási kötelezettségének eleget tett. A gyakoriságról elmondható, hogy azt a kötelező minimum felett teljesítette. A gyakori látogatások azért történtek, mert a gyermekjogi képviselő észlelte, hogy az intézmény vezetőségével a kommunikáció nehézkesebb, a megtett észrevételek közvetítése lassan adaptálódott.
A gyermekek tényleges megszólítása is hosszabb időt vett igénybe, mint más intézményben, vélte a főigazgató, aki így a gyermekjogi képviselő gyakoribb jelenlétét tartotta fontosnak, azonban azt is mondta, a gyermekektől bántalmazásra vonatkozó panasz nem érkezett 2012 és 2016 között.
A fővárosi szakszolgálat igazgatója is arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy
A megyei gyermekvédelmi szolgálat akkori igazgatóját is kérdezte az ombudsman, aki közölte, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója ellen szexuális bántalmazás gyanúja miatt korábban lefolytatott büntetőeljárásról
sem a kirendelt gyámoknak, sem a szakszolgálat vezetésének nem volt tudomásuk.
A gyermekotthonban négy, a Fejér vármegyei szakszolgálat alkalmazásában álló gyermekvédelmi gyám látott el gyámi feladatokat. Közülük ketten a sajtóból szereztek tudomást a bicskei gyermekotthonban történt bántalmazásról.
Az egyik gyámnak az egyik gyerek árulta el, hogy a barátja szexuális bántalmazás miatt feljelentette az igazgatót.
A gyám ezekről az eseményekről a szakszolgálat igazgatóját, az igazgató pedig az Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot értesítette.
Mivel a gyámoltja elmondása szerint a szexuális bántalmazásban más gyermek is érintett volt, ezt jelezte az érintett gyermek gyámjának.
A kérdezett szakszolgálatok vezetői a gyermekvédelmi rendszerről is véleményt alkottak az ombudsman kérésére. A fővárosi szakszolgálat igazgatója 2017-ben rendszerbeli, személyi és szemléletbeli akadályozó tényezőkre hívta fel a figyelmemet. Súlyos problémának értékelte a gyermekvédelmi rendszer átalakításával együtt járó, nagyfokú és elhúzódó bizonytalanságot.
– olvasható a jelentésben a fővárosi szakszolgálat vezetőjének véleménye, amivel az ombudsman is egyetértett:
Magam is sürgős feladatnak tartom tehát a gyermekvédők kiválasztásának, képzésének, továbbképzésének, illetve szakmai életpályamodelljének a kidolgozását. Egyetértek azzal is, hogy ezzel párhuzamosan a gyermekvédelemben dolgozókkal szemben világos, egyértelmű elvárásokat kell támasztani, számukra kiszámítható és tervezhető kereteket kell biztosítani, és rendszeresen értékelést kell számukra munkájukkal kapcsolatban nyújtani.
Az ombudsman álláspontja szerint a feladatra nem megfelelően felkészített és kiválasztott munkatársak, a személyi és a tárgyi feltételek, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók munkatársak számára elérhető szakmai-módszertani támogatás, valamint életpályamodell kidolgozásának hiánya a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggő visszásságot okoz, mivel a jogsérelem közvetlen veszélyét állandósítja az intézményekben.
Ugyanezzel már 2017-ben is próbálkozott a kormány. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként 2017 júniusában, vagyis négy hónappal az újabb, Bicskével kapcsolatos ombudsmani jelentés után – és azok után, hogy V. János már letartóztatásban volt – székesfehérvári állami gondozottakat látogatott meg, és arról beszélt, annyira szigorítják a gyermekotthonok vezetőinek kiválasztását, amennyire csak lehetséges.
Akkor arról született döntés, hogy az állami fenntartónak több információt kell gyűjtenie a jelöltekről, és a korábbiaknál körültekintőbben kell igazgatót választani a gyermekotthonok élére.
Bejelentette azt is, hogy 2020-ig megszüntetik a bicskeihez hasonló 200–300 férőhelyes gyerekotthonokat, és a gyerekek vagy nevelőszülőket kapnak, vagy 12 férőhelyes lakásotthonokba költöztetik őket.
A kormány akkor uniós forrásból 6 milliárd forintot különített el az átszervezéshez.
Balog miniszter a székesfehérvári látogatásáról tudósító RTL Híradónak azt mondta, hálás a sajtónak, hogy segítette a bicskei történet feltárását. Elmondta azt is, egyébként is tervezték a bicskei gyermekotthon bezárását, és családias, lakóotthoni környezetbe költöztetik a gyermekeket.
Balog Zoltán 2018-ig volt miniszter. 2021. január 25-től a Magyar Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, február 17-étől a református egyház zsinatának lelkészi elnöke volt. Utóbbi pozíciójáról nemrég azért mondott le, mert kiderült, támogatta K. Endre, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének kegyelmét az ügybe belebukó Novák Katalin államfő tanácsadójaként — írta meg a 24.hu.
V. János, a bicskei gyermekotthon pedofília miatt elítélt igazgatójának feltételes szabadlábra helyezéséről csütörtökön döntenek.
Kiemelt fotó: Pixabay