Több mint 30 milliárd forint értékű ingatlant árvereztek el tavaly április 30-tól a kilakoltatási moratórium kezdetéig – tudta meg az rtl.hu. Ebben az időszakban csaknem 7500 ingatlant próbáltak meg kényszerértékesíteni, ebből négyezer eljárás zárult érvényes vételárajánlattal. A még mindig magas infláció és a kamatstop esetleges kivezetése egyre több családnak okozhat nehézséget a törlesztésben.
Összesen 7459 ingatlant bocsátottak árverésre tavaly április 30. és november 15. között a kilakoltatási moratórium kezdetéig, ezek közül 3318 volt lakóingatlan – értesült az rtl.hu.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól (MBVK) származó adatok szerint a kényszerértékesítések közül 4037 eljárás zárult érvényes vételárajánlattal, azaz ennyi esetben lehetett sikeres az árverés.
Azt nem tudni, hogy ebből hány volt lakóingatlan, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentős részüket lakásként használták. Az MBVK árverési felületén például jelenleg nagyjából 2200 ingatlanra lehet licitálni, ebből pedig több mint 1800 számít lakóingatlannak, lakóépületnek vagy öröklakásnak.
A legmagasabb vételárajánlatok összeértéke majdnem elérte a 32 milliárd forintot, azaz átlagosan csaknem 8 millió forintért értékesíthették az ingatlanokat.
Ezek az adatok egyébként csökkenő ütemet mutatnak a korábbiakhoz képest: az árverési moratórium 2022 júniusi feloldása után például 5 hónap alatt értékesítettek 64 milliárd forint értékű ingatlant, akkor összesen csaknem 6400 esetben ékezett érvényes vételárajánlat. A legtöbb kényszerértékesítéssel kapcsolatos ügy feltehetően még mindig a covidjárvány előtti időszakra nyúlik vissza, erre utal az a körlevél is, amelyet a végrehajtók kaptak másfél éve, és amelyben a kar akkori vezetői a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban adtak tanácsokat.
Azt javasolták, hogy a végrehajtók alapvetően az ügyek érkezési sorrendjében haladjanak az árveréseknél és a lakáskiürítéseknél is (vegyék előre a 2020-as, 2021-es eseteket), viszont
járjanak el soron kívül, ha munkabért vagy tartásbért kell behajtani.
A nemteljesítő hitelek esetében általában több év telik el, mire kényszerértékesítenek egy ingatlant, ráadásul a bankok többnyire magát a tartozást adják el, nem pedig az épületet, telket.
A Bank360 elemzése szerint a piaci alapú lakáshitelek esetében a 90 napon túli késedelmes állomány alig haladja meg a fél százalékot, a támogatottaknál pedig valamivel 1,5 százalék fölött alakul ez az arány. A kedvező adatokhoz feltehetően hozzájárul, hogy továbbra is érvényben van a kamatstop, amelyet a kormány adatai szerint 350 ezer ember vesz igénybe, és amely a 2021. október 27-i referencia-kamatlábhoz igazítja a törlesztőket.
Becslések szerint ha a kormány megszüntetné ezt a lehetőséget, akkor az érintettek 30-100 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülhetnek a hitel nagyságától és futamidejétől függően.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter november végén jelentette be, hogy a magánszemélyek esetében július 1-jéig hosszabbítják meg a kamatstopot, ugyanakkor korábban jelezte: akár a lehetőség végleges kivezetéséről is dönthetnek, ha 10 százalék alá csökken a jegybanki alapkamat. (Az előrejelzések szerint legkorábban februárban lehet egy számjegyű a jegybanki alapkamat.)
A jelzáloghitelek kamatstopja az adósoknak 2022-ben 80 milliárd, 2023 első félévében 60 milliárd forinttal csökkentette a terheket.
A Habitat for Humanity 2023-as jelentése szerint az óriási infláció jelentősen rontotta a családok helyzetét: adataik szerint a magyarországi lakosok 11,2 százalékának volt elmaradása a lakáshitel-részletek, a bérleti díjak vagy a rezsiköltségek fizetésében, míg az európai uniós átlag 8,9 százalék az Eurostat 2021-es adatai szerint.
Magyarországon évente 3000 kilakoltatás történik.
Idén ugyan már a reálbérek emelkedése várható, de tavaly még összességében csökkent a fizetések értéke. A 17-18 százalékos pénzromlás mellett ugyanis csak 15 százalékkal emelkedtek a bérek, ráadásul ez átlagos érték, azaz sokan vannak, akik ennél kevesebb növelést kaptak.
A Habitat for Humanity jelentése szerint a támogatott és piaci lakáshiteleket kombináló háztartások is veszélyben lehetnek: a támogatott hitelek 45 százalékát ugyanis más hiteltartozással együtt veszik fel az ügyfelek, tehát együtt igényelnek a bankoktól lakáshitelt, babaváró hitelt és csok-ot. Az ő esetükben a tipikus fennálló tőketartozás 2022 végén 29 millió forint volt.
