Hazánkban évről évre egyre több a depressziós tüneteket mutató beteg,

- mondta lapunknak Balázs Attila nemzetközi üzleti és életvezetési coach.

A kiváltó ok éppúgy keresendő az egzisztenciális biztonság elvesztésében, a társas magányban vagy bármily meglepő, a társadalmi elvárásokban.
Ma hazánkban divattá vált rosszul lenni, rosszul élni és ezt örökítjük tovább a következő nemzedék számára.

Számtalan uniós felmérés is bizonyítja, hogy a gyermekek aszerint látják a jövőjüket, ahogyan a szülők élnek. A nehezebb egzisztenciális, mentális és szociális körülmények között élő családok gyermekei sokkal kilátástalanabbul látják a saját jövőjüket, mint azok a fiatalok, ahol a szülők energikusan, tervekkel élnek. Ez akkor is így van, ha épp az utóbbi halmazban élő családok épp anyagi nehézségekkel küzdenek. 

A hazai felnőtt lakosság 15 százaléka élt át legalább egy súlyos depressziós epizódot.

A média hatalmas kárt okoz

Az, hogy hogyan látjuk a jelenünket és benne a jövőnket hatalmas súllyal nehezedik a gyermekekre, épp ezért nem mindegy milyen hatásokat engedünk be az életünkbe.
Elég csak megnéznünk a közösségi média felületeit. Egymásnak ugranak emberek, úgy, hogy sosem találkoztak, sértegetik egymást, sok esetben egymás halálát kívánják, csupán azért, mert más a politikai, vallási vagy nemi identitásuk, nézetük.

Mi történik ilyenkor?

Metafizikai hatásokat kutatva is kimutatható, hogy a stesszhormonok emelkednek, romlik a mellékvese, a máj állapota, az idegrendszerről már ne is beszéljünk. És naponta millió meg egy inger ér bennünket, onnantól kezdve, hogy reggel felébredve mi az első gondolatunk

- mondja Balázs Attila, aki szereplője a 2024 januárjában Amerikában bemutatott dokumentumfilmnek, mely kiváló kutatókkal, mentális trénerekkel bizonyítja be a nézőknek, hogy többek vagyunk, mint hús és vér. A Beyond Physical Matter, azaz Az Anyagon túl című film hazánkban is hamarosan debütál.

A depresszió azért iszonyatosan alattomos, mert láthatatlanul bújik meg a hétköznapjainkban és kezd el növekedni úgy, hogy mi már csak akkor észleljük, amikor túlnőtt rajtunk.

Onnantól kezdve, hogy lekéssük a buszt, nem indul a kocsi, rossz a viszony a kollégával vagy a főnökünkkel, összekaptunk a rokonunkkal vagy épp a társunkkal, anyagi problémák, megoldásra váró feladatok, gyermeknevelési nehézségek, és még sorolhatnám, mind tesz egy adagot a már meglévő szorongásunkra.

Még bírjuk!
A legnagyobb bajunk pont ebből a mondatból adódik. Ugyanis nem kell bírnunk! Le kell tennünk, mert letehető nagyon sok terhünk.
Ez pedig a karácsonyi ünnepekre ugyanúgy érvényes!
Ilyenkor is meg kell tudnod húzni a határaid. Tudnod kell nemet mondani és nem elfelejteni, hogy ez Neked is ünnep.
Karácsonykor a háztartási balesetek, a családon belüli erőszakos cselekedetek növekvő tendenciát mutatnak és akkor még nem beszéltünk a lángra kapott karácsonyfákról.

Dr. Szabó Ernő traumatológus szerint a karácsony napjai a lehető legkevésbé sem nyugodtak vagy szeretetteljesek a hazai traumatológiai osztályokon.

A legtöbb balesetet a nők szenvedik el ilyenkor. Rohannak, sietnek, irreális elvásároknak próbálnak megfelelni, ebből pedig jönnek az égési, vágásos sérülések, a végtagtörések, melyek szakszerű ellátást igényelnek. Meg sem tudom számolni, hányszor hallottam már azt szenteste egy-egy kötözés, varrás alkalmával: Siettem.

A családon belüli erőszak előfordulása szintén ebben a karácsonyi időszakban ugrik meg a leginkább.

Elég csak némi alkohol, az irreális elvárás, hogy a szívben is csillagszórók világítsanak, és ha nem érkezik a nagyszerű érzés, már jön is vita, veszekedés, felgyülemlett sértettség és bántalmazás.

Mi lenne a megoldás?

A megoldás soha nem karácsonykor érkezik, hanem előtte kellene dolgoznunk magunkon. 

Balázs Attila szerint a karácsony nem más, mint egy tükre annak, hogy egész évben milyen kapcsolatot ápoltunk magunkkal és a környezetünkkel.

A legnagyobb ostobaság azt hinni, hogy egyfajta memóriavesztéssel járó alkalom. Nem az. A meglévő problémáink, hitrendszerünk, csalódásaink ugyanúgy megmaradnak, sőt, ha nem kezeltük őket, felerősödnek. Nem véletlen tanítom, hogy az elengedés, a feldolgozás nem egyetlen pillanat eredménye. Hosszú út vezet idáig.
A szegénységet napjainkban jellemzően már nem csupán jövedelmi alapú nélkülözésként, hanem komplex, multidimenzionális fogalomként értelmezzük. A szegénység meghatározása az egyenlőtlenség, a társadalmi kirekesztettség és a depriváció fogalmaival is egyre szorosabban összemosódik, ugyanis az utóbbi fogalmakkal azonosított nélkülözés eredete és lecsapódása sokszor egyértelműen jelzi azt, hogy valójában kik is a szegények (Bilicz 2020). A szegénység és a depriváció fogalmai tehát ugyan definíciótól függően részben eltérőek lehetnek vagy átfedhetik egymást, azonban mindkét jelenség döntően több dimenziót felölelő nélkülözési szintek beazonosításával mérhető.

- olvashatjuk Bilicz Hanga Lilla Területi Statisztikájában, melyben kifejti, hogy Európa szerte ugyanezekkel az adatokkal számolhatunk, csupán kevés az eltérés. 

Mit tehetsz, ha az ünnepek alatt érzed úgy, hogy feltétlenül beszélned kell valakivel?

Az ünnepek alatt folyamatosan hívható a 116-123 lelki elsősegélyvonalat működtető Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálat, mely a korábbi évek tapasztalatait összevetve kibővített szakember létszámmal várja a beszélgetni vágyókat.

Kiemelt fotó: Pixabay