Billie Jean King 1943. november 22-én született Billie Jean Moffitt néven. A tenisz iránt tizenegy évesen kezdett érdeklődni, tehetségére Alice Marble, a harmincas évek egyik legendás játékosa figyelt fel. Első bajnoki címét tizennégy évesen szerezte Dél-Kaliforniában, tizennyolc évesen pedig Karen Hantze társaságában minden idők legfiatalabb párosaként nyerték meg a wimbledoni bajnokságot, méghozzá úgy, hogy nem szerepeltek a kiemeltek között.
Az ügyvéd, ingatlanügynök Larry Kinggel kötött házassága után már Billie Jean King néven versenyző játékos 1966-ban tizenhatból tíz tornán diadalmaskodott, és megnyerte Wimbledont is, a döntőben a címvédő brazil Maria Buenót múlta felül. Egy évre rá Wimbledonban triplázott: egyesben, női és vegyes párosban is győzött, megszerezte az amerikai bajnoki címet is. 1968-ban sorozatban harmadszor lett wimbledoni bajnok egyesben és női párosban is.
Amikor 1968 őszén megoperálták a bal térdét, az orvosok legfeljebb még két évet jósoltak neki a pályán, de alaposan rájuk cáfolt. 1972-ben, 1973-ban és 1975-ben újra wimbledoni bajnok lett egyesben, még háromszor nyert az amerikai nemzetközi bajnokságon. 1972-ben salakpályán, a Roland Garroson is diadalmaskodott, s még 1982-ben és a következő évben is az elődöntőbe jutott Wimbledonban. 1979-ben egy másik legenda, Martina Navratilova oldalán gyűjtötte be huszadik bajnoki címét Wimbledonban és a US Openen is ők győztek.
Az első százezres
King lett az első nő, aki (1971-ben) egy év alatt százezer dollárnál többet teniszezett össze. A rendkívül öntudatos játékos, aki soha nem tett lakatot a szájára, mégis szóvá tette, hogy a hölgyek pénzdíja meg sem közelíti a férfiakét, pedig versenyeik párhuzamosan zajlanak. Példaként hozta fel, hogy az ausztrál Margaret Court több Grand Slam-torna megnyerésével 50 ezer dollárt keresett, miközben a szintén ausztrál Rod Laver pénzdíja annak ellenére 200 ezer dollár fölött járt, hogy a négy nagy verseny egyikén sem védte meg címét.
Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor 1970-ben egy kaliforniai versenyen indult volna, de a szervezők a férfiaknak nyolcszor nagyobb pénzdíjat tűztek ki. King a World Tennis című lapot megalapító Gladys Heldman társaságában bejelentette, hogy több női élversenyzővel együtt bojkottálják a tornát és a Philip Morris dohányipari cég támogatásával saját versenyt szerveznek. A Virginia Slims kiírásával 1970. szeptember 23-án megszületett a profi női tenisz. 1973-ban King kezdeményezésére létrejött a WTA, a hivatásos női teniszezők érdekvédelmi szervezete, amelynek 1975-ig elnöke volt; abban az évben írták ki először az amerikai nyílt teniszbajnokságot a nőknek és férfiaknak egyenlő díjazással.
A nemek csatája
Pályafutásának legnagyobb visszhangot kiváltó eseményére 1973-ban került sor, amikor elfogadta az akkor már ötvenöt éves, korábbi ranglista-vezető, hatszoros Grand Slam-győztes Bobby Riggs kihívását, akiről rebesgették, hogy saját meccseire fogadva szerzett magának kisebb vagyont. King úgy vállalta el a meccset, hogy az a férfiak között szokásos három nyert szettig tart. A televízió élőben közvetítette "a nemek csatájaként" reklámozott összecsapást, amelyen 1973. szeptember 20-án 30 ezer néző előtt valósággal lemosta a pályáról férfi ellenfelét. A mérkőzést kétszer is filmre vitték, a női főszerepet 2001-ben Holly Hunter, 2017-ben Emma Stone alakította.
King más téren is úttörő volt: 1981-ben első amerikai élsportolóként ismerte el nyilvánosan, hogy saját neméhez vonzódik, és a közvélemény mellé állt, de házassága ráment a vallomásra. Visszavonulása után televíziós kommentátorként dolgozott, emellett 2000-ig az amerikai női válogatottat edzette, vezetésével négyszer nyerték el a Fed Kupát.
Minden idők egyik legnagyobb női teniszezője 104 tornát nyert, 20 wimbledoni elsősége - Martina Navratilovával holtversenyben - abszolút rekord. Pályafutása során 39 Grand Slam-győzelmet aratott, 12-szer egyéniben, 16-szor női párosban és 11-szer vegyes párosban, ötször zárta világelsőként az évet. Profi játékosként 1 966 487 dollárt keresett, volt az év sportolója és a Time magazinban az év embere.
1987-ben bekerült a tenisz hírességek csarnokába, 1990-ben a Life magazin beválasztotta a 20. század legfontosabb amerikai személyiségei közé. A listára rajta kívül csak három sportoló, a bokszoló Muhammad Ali, valamint a baseball-játékos Babe Ruth és Jackie Robinson (az első afroamerikai az MLB-ben) került fel, 2006-ban róla nevezték el a US Opennek is otthont adó nemzeti teniszcentrumot Flushing Meadowsban. 2009-ben a polgári személyeknek adható legmagasabb amerikai elismeréssel, az Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntették ki. 2020 szeptemberében a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) Billie Jean King Kupára nevezte át a Fed Kupa női csapatversenyt, tavaly megkapta a francia Becsületrendet. Michael Jackson viszont a közhiedelemmel ellentétben nem róla írta Billie Jean című dalát.
Fotó: Tennis.com
