A közeli rokon állatfajok elmúlt 500 év alatti kihalásának ütemét elemző tudósok azt állapították meg, hogy ember hiányában 18 000 évbe telt volna eltűnniük ezeknek a faoknak a Föld színéről, és a pusztulás üteme egyre gyorsabb.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy 1500 óta legalább 73 emlős-, madár-, hüllő- és kétéltű fajcsoport pusztult ki.

Ha a tendenciák követték volna az ember előtti kihalás átlagos mértékét, becslések szerint maximum két fajcsoport kihalására lehetett volna számítani, szemben a mostani hetvenöttel.

A kipusztult fajcsoportok közé tartoznak például a madagaszkári elefántmadarak, az új-zélandi moa vagy a hawaii moho mézevők.

Ez volt a világ valaha létezett legnagyobb madara

Fotó: madagaszkári elefántmadár/ Wikipédia

Az élőhelyek pusztulása, a klímaválság és a vadon élő állatok illegális kereskedelme miatt ezek a veszteségek az elkövetkező években egyre gyorsabb ütemben okozzák majd az állatok tömeges kihalását.
A legrosszabb forgatókönyv szerint – amikor a század végére minden jelenleg veszélyeztetett fajcsoport eltűnik – ez az arány 354-szeresével haladná meg az elmúlt millió év átlagát.

Az új kutatás a „nemzetségekre”, a „genus” többes számára összpontosít. A fajcsoportokat nemzetségként ismerjük, a fajok feletti rendszertani besorolást.
Például a lovak és a zebrák ugyanabba a nemzetségbe tartoznak, akárcsak a kutyák, a farkasok és a prérifarkasok. Így őket fajtacsoportként tartják számon.

Így amikor azt olvassuk, hogy fajtacsoportok kihalásának gyorsuló üteme várható, ezzel kell számolnunk.
A kutatók korábban megállapították, hogy a fajok olyan mértékben pusztulnak ki, mint amikor a dinoszauruszok pusztultak ki a Földről, és arra figyelmeztetnek, hogy ez a veszteség veszélyt jelent az emberi civilizáció fennmaradására is.

Míg azt az állítást, hogy a hatodik tömeges kihalás folyamatban van, egyes tudósok vitatják, az ENSZ 2019-es, a bolygó egészségi állapotára vonatkozó felmérése szerint 1 millió fajt fenyeget a végleges eltűnés veszélye a környezetre nehezedő emberi nyomás miatt.

Ha minden fajtacsoportot elveszítünk, elveszítjük a bolygó alapjait, annak lehetőségét, hogy általában életünk legyen, és különösen az emberi élet. Ha van egy téglából készült falad, amiből elveszítesz néhányat, akkor az nem omlik össze, de nem lesz olyan erős. Ha sok téglát veszítesz, végül összeomlik. A légkörben lévő gázok kombinációja, amely lehetővé teszi számunkra, hogy életet éljünk a bolygón, a növényektől, állatoktól és ezek egységétől függ. Az emberek azt mondják, hogy riasztóak vagyunk, ha azt állítjuk, hogy összeomlásra számítunk. Igen, félelmetesek vagyunk, mert maga a helyzet is félelmetes.

– mondta a kutatócsoport egyik tagja. 

Bármennyire is drámaiak az eredmények, fontos megemlíteni, hogy van még időnk. A lehetőségek ablaka gyorsan bezárul. Van remény, de gyorsan kell cselekednünk

– tette hozzá.