A közeli rokon állatfajok elmúlt 500 év alatti kihalásának ütemét elemző tudósok azt állapították meg, hogy ember hiányában 18 000 évbe telt volna eltűnniük ezeknek a faoknak a Föld színéről, és a pusztulás üteme egyre gyorsabb.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy 1500 óta legalább 73 emlős-, madár-, hüllő- és kétéltű fajcsoport pusztult ki.
Ha a tendenciák követték volna az ember előtti kihalás átlagos mértékét, becslések szerint maximum két fajcsoport kihalására lehetett volna számítani, szemben a mostani hetvenöttel.
Fotó: madagaszkári elefántmadár/ Wikipédia
Az élőhelyek pusztulása, a klímaválság és a vadon élő állatok illegális kereskedelme miatt ezek a veszteségek az elkövetkező években egyre gyorsabb ütemben okozzák majd az állatok tömeges kihalását.
A legrosszabb forgatókönyv szerint – amikor a század végére minden jelenleg veszélyeztetett fajcsoport eltűnik – ez az arány 354-szeresével haladná meg az elmúlt millió év átlagát.
Az új kutatás a „nemzetségekre”, a „genus” többes számára összpontosít. A fajcsoportokat nemzetségként ismerjük, a fajok feletti rendszertani besorolást.
Például a lovak és a zebrák ugyanabba a nemzetségbe tartoznak, akárcsak a kutyák, a farkasok és a prérifarkasok. Így őket fajtacsoportként tartják számon.
Így amikor azt olvassuk, hogy fajtacsoportok kihalásának gyorsuló üteme várható, ezzel kell számolnunk.
A kutatók korábban megállapították, hogy a fajok olyan mértékben pusztulnak ki, mint amikor a dinoszauruszok pusztultak ki a Földről, és arra figyelmeztetnek, hogy ez a veszteség veszélyt jelent az emberi civilizáció fennmaradására is.
Míg azt az állítást, hogy a hatodik tömeges kihalás folyamatban van, egyes tudósok vitatják, az ENSZ 2019-es, a bolygó egészségi állapotára vonatkozó felmérése szerint 1 millió fajt fenyeget a végleges eltűnés veszélye a környezetre nehezedő emberi nyomás miatt.
– mondta a kutatócsoport egyik tagja.
– tette hozzá.