Ha a tényeket nézzük, akkor azt találjuk majd, hogy nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó

- jelentette ki Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a Telex szemléje szerint az amerikai kitiltási botrányról (amelyről a frisshirek.hu-n is olvashatott). A miniszterelnök ugyanis azt fejtegette, hogy a 34 kitiltott magánszemély közül csak egyetlen egy magyar van. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a magyar kormány az USA szankcióival sosem értett egyet, de ehhez a jogát nem vitatja el.

Ezt mi tudomásul vesszük és betartjuk

- szögezte le a miniszterelnök. Orbán Viktor a Nemzetközi Beruházási Bankra térve elmondta, hogy annak szerinte szerepe lehetett volna a közép-európai gazdaság fejlődésében. Az orosz-ukrán háború kitörése óta azonban beszűkült a bank mozgástere, az amerikai szankciók pedig végérvényesen tönkretették. Ezért hozta meg azt a döntést a kormány - érvelt a miniszterelnök -, hogy elhagyja a bankot.

Ilyen körülmények között az ország részvétele értelmetlenné vált

a tagságunk - mondta el Orbán, aki azt azonban hangsúlyozta, hogy Amerikával jó a kapcsolatunk. A történelemben csak egyszer üzentünk hadat az USA-nak, ami nem volt sikeres diplomáciai akció. Azóta a lehető legszorosabb baráti együttműködést kereste Magyarország az atlanti szövetségi állammal.

Az Egyesült Államok a barátunk és egy fontos szövetségesünk is

- jelentette ki a miniszterelnök, aki ezt elsősorban katonai, védelmi szövetségnek nevezte, de azért hozzátette azt is, hogy a keresztény hit is összeköti a két országot. Sőt még arról is beszélt, hogy szabadság és a piacgazdaság eszméjével is egyetért, mert azokra szükség van ahhoz, hogy az emberek békében és jólétben éljenek - fejtegette Orbán. A gazdasági kapcsolat a két ország között pedig egyértelműen sikertörténetnek értékelhető - osztotta meg meglátását a miniszterelnök.

A jó és baráti kapcsolat azonban az Egyesült Államok belső megosztottságán bicsaklik meg a kormányfő szerint.

Ha demokrata elnök van a Fehér Házban, akkor a kapcsolataink nehezebbek. Ha republikánus elnök van, akkor könnyebbek

- értkezett a miniszterelnök, aki kitért arra is, hogy meglátása szerint a republikánus nézőpont közelebb van a magyar kormányhoz. De Magyarország tudomásul veszi az amerikai nép döntését épp úgy, mint azt, hogy ki képviseli az országot nagykövetként hazánkban, a héten indult plakátkampányt - amelyről a frisshirek.hu-n is írtunk - azonban szokatlan lépésként értékelte Orbán. "Ráadásul mintha ritmuskésésben is lennének, mert láttam ezt a plakátot: mi a ruszkikat hazaküldtük. Én személyesen is jól emlékszem arra, hogy ez hogy történt" – mondta a kormányfő.

A háborút illetően véleménykülönbség feszül a két ország között, mert miniszterelnökünk szerint az USA háborút szeretne, míg mi békét. "Az amerikai–magyar barátságnak ezt a véleménykülönbséget ki kell bírnia" - jelentette ki Orbán, majd hozzátette, hogy megérti az amerikaiakat, hiszen az egy sokkal biztonságosabb hely jelenleg, mert távol vannak az orosz-ukrán háborútól.

Ezért is beszélnek ők Orbán szerint könnyebben az atomháborúról is. Nekik nagy arzenáljuk meg, míg a miniszterelnökünknek arról inkább Csernobil jut eszébe. "Mi itt vagyunk a szomszédban. Minden, ami ott történik, még aznap részévé válik a mi életünknek" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint az USA nem érti meg ezt, és

nem adta fel a tervét, hogy mindenkit, így Magyarországot is belepréselje a háborúba.

De a magyar kormány nem hagyja magát, hiszen a magyar emberek békét akarnak.

A háború eszkalációja most már egész világosan mutatja, hogy elértük a nukleáris fegyverek határvonalát. (…) Ha világháború lesz, akkor atomháború lesz

- jelentette ki azzal kapcsolatban, hogy az oroszok Belarusz területére taktikai atomfegyvereket telepítettek, míg a britek - Orbán szerint - lassan szintén nukleáris fegyvert küldenének Ukrajnának. Ezzel szemben méltatta Emmanuel Macront, mert szerinte a francia elnök európai stratégiai autonómia irányába tett megjegyzése jó irányba mutat.

A francia elnök az egyetlen olyan vezető ma Európában, aki történelmi távlatban képes kérdéseket felvetni. A pechünk, hogy Macron nem a keresztény jövőben gondolkodik, hanem liberális Európát szeretne

- mondta el a miniszterelnök. A széleskörű nemzetközi kitekintés után aztán belpolitikáról is szólt Orbán Viktor. Szóba hozta az inflációt és az élelmiszerársopot is. Egyelőre meglátása szerint nem elegendő az infláció csökkenésének mértéke ahhoz, hogy a hatósági árakat meg lehessen szüntetni.

Ami eddig történt, az kevés

- jelentette ki a kormányfő. Orbán azt reméli, hogy áprilisban már jobban meglódul a dezinfláció, és nem csak pár termék ára kezd el csökkenni. A nyár elején pedig határozott áresésre számít a miniszterelnök. Azt ugyan biztatónak nevezte, hogy elindult az infláció csökkenése, de egyelőre még csak nagyon enyhén. Az inflációs adatokról a frisshirek.hu-n itt számoltunk be.

A miniszterelnök azt reméli, hogy áprilisban már általánosabban is érzékelhető lesz az árak csökkenése, nem csak pár termék ára csökken. Május–júniusban pedig határozott áresésre számít Orbán. Biztatónak nevezte az infláció minimális csökkenését, de ez még mindig nagyon kevés szerinte.

A kiemelt kép forrása: Orbán Viktor Facebook-oldala