A legősibb főttételmaradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak, vélik a kutatók. Az ásatásokat vezető Chris Hunt, a liverpooli John Moores Egyetem professzora arról beszélt, hogy a Sanidár-barlangból származó leletek alapján megpróbálták rekonstruálni az egyik receptet a környéken gyűjtött magvak felhasználásával.
A Sanidár-barlang Bagdadtól 500 mérföldre északra, a Zagrosz-hegységben található, ezt a térséget a mezőgazdaság bölcsőjeként tartják számon. A feltárt ételmaradékok, amelyekre a barlang egyik tűzrakóhelyén bukkantak, mintegy 70 ezer évesek. A kutatócsoport a Görögország déli részén lévő Frankhthi-barlangból előkerült ősi, elszenesedett ételmaradványokat is megvizsgálta, ahol mintegy 12 ezer éve laktak ősemberek.
Ceren Kabukcu, a Liverpooli Egyetem archeobotanikusa, a tanulmány vezető szerzője kiemelte, hogy a kutatások igazolták, hogy a neandervölgyiek és a korai modern emberek (Homo sapiens) is áztatták és pépesítették a hüvelyes magvakat mindkét helyszínen. Az eredetileg az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerint a hús mellett a korai modern ember és a neandervölgyiek is fogyasztottak növényeket, köztük dióféléket és fűféléket, valamint hüvelyeseket.
Az ásatásokat vezető Hunt arra is kitért, hogy mivel a neandervölgyieknek nem voltak edényeik, a magvakat valószínűleg állatbőrökben áztatták, de nem hántolták. Mivel kővel aprították a magokat, az abból készült étel kissé szemcsés lehetett, nem is csoda tehát, hogy elég rosszak voltak a neandervölgyiek fogai - tette hozzá.
Nemrég egy másik, a főzés őstörténetével kapcsolatos tudományos újdonságról is beszámoltunk a Frisshirek.hu-n, izraeli kutatók szerint ugyanis 600 ezer évvel korábban kezdhette el főzni ételeit az ember, mint azt korábban gondolták.
A kiemelt kép forrása: unsplash.com