Izraeli kutatók 780 ezer évvel ezelőtti leletek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy sokkal korábban használtuk főzésre a tüzet, mint azt gondoltuk - írta meg a felfedezést magyar nyelven a Qubit. Már korábban is sejteni lehetett, hogy korábban szelidítettük meg a "piros virágot", mint hittük, de nem volt eddig egyértelmű, hogy csak melegítésre vagy konkrétan főzésre használtuk a nyílt lángot.
Egészen pontosan halcsontok és -fogak alapján jutottak erre a következtetésre. Eddig úgy véltük, hogy 170 ezer évvel ezelőtt következett be ez a fordulat először. A korábbi álláspont szerint a a neandervölgyiek és a Homo sapiens korai egyedei láthattak hozzá ehhez az ősi mesterséghez először. Nature Ecology and Evolution folyóiratban közzétett felfedezés szerint egy észak-izraeli lelőhely régészeti leleteit vizsgálták.
Halcsontok mellett a régészek számos fogra bukkantak, és ebből következtettek arra, hogy a területen főzhettek őseink, hiszen míg a halcsontok jelentős hő hatására megpuhulnak és szétporladnak, addig a fogak viszont megmaradnak. Az adott étkezések alkalmával egy ősi pontyfajtához tartozó halakat fogyaszthattak eleink, amelyet zamatos húsuk miatt kedvelhettek meg.
A halfogak zománcának vizsgálata hozta meg az áttörést, amelyre röntgen-pordiffrakció technikája révén kerülhetett sor. Annak köszönhetően megvizsgálhatták, hogy a zománcot alkotó kristályok szerkezete miképp változott meg hő hatására. Az adott maradványok 200 és 500 fokos hőhatásnak voltak kitéve, amely egyértelműen a sütésre vonatkozó bizonyíték.
A lelettel szembeni kritikus tudományos hang is felütötte a fejét, a Guardiannak nyilatkozó Anaïs Marrast francia archeozoológus azt is el tudná képzelni, hogy a nyersen elfogyasztott halak maradványait dobták csak a tűzbe.
A kiemelt kép forrása: Gesher Benot Ya'aqov lelőhely Facebook-oldala