A június 9-i szavazás végeredményének számaiból több dolog is kiolvasható. Elsősorban az, hogy a Fidesz eddigi legrosszabb EP-választási eredményét hozta. Várható volt, hogy a Magyar Péter vezette, az elemzők által “újellenzék”-nek definiált blokk választói aktívak lesznek, ugyanakkor az, hogy majdnem 30%-os eredményt tud önmagában egy ellenzéki párt bármilyen választáson elérni, arra eddig nem volt példa a 2010 utáni politikai életben. Ez pedig még sok fejtörést fog okozni a kormánypártok számára.
Szintén vereségnek könyvelhető el a Fidesz számláján a főváros, ahol hiába léptették vissza az utolsó pillanatban Szentkirályi Alexandrát, így sem sikerült Vitézy Dávidnak megnyernie a főpolgármesteri széket. Különösen fájó lehet a Fidesznek, hogy (a jelenlegi állapot szerint) csupán 324 szavazattal maradt le Vitézy, pedig a szavazatok 96%-os feldolgozottságáig még vezetett Karácsony Gergellyel szemben. A fővárosi közgyűlésben a TISZA majdnem beérte a Fideszt, végül mindkét párt 10-10 mandátumot tudhat magáénak, így bárki is lesz a főpolgármester (várható, hogy a szavazatokat még újraszámolják), nagyon nehéz 5 év várhat rá.
Elvesztettek továbbá három megyei jogú nagyvárost (Győrt, Nagykanizsát és Szolnokot), ezek közül a legszimbolikusabb talán Győr, ahol úgy tudott Pintér Bence győzedelmeskedni, hogy előtte 2019-ben a yachtozós botrány ellenére még nyert Borkai Zsolt. Egy nagyon stabilan fideszes város fordult meg ezzel, szintén késhegynyi különbséggel. Vigasztalhatja ugyanakkor a kormánypártokat, hogy visszaszerezték Salgótarján, Baja, Miskolc és Eger vezetését.
Amellett sem szabad viszont elmenni, hogy a kormánypártok megnyerték az EP-választást. Hiába ez a legrosszabb eredményük, a kegyelmi botrány utáni bezuhanás ellenére sikerült majdnem 45%-ra stabilizálni a szavazótábort. Egy mandátum elveszett ugyan az EP-listájukról, viszont ahhoz képest, hogy februárban még az volt a kérdés, hogyan lábal ki a kormányzó erő a válsághelyzetből, amit Novák Katalin és később Magyar Péter előidézett, a minusz egy mandátum győzelemnek tekinthető.
Győzelem még továbbá az, hogy a Demokratikus Koalíció vezette DK - MSZP - Párbeszéd hármas koalíció még együtt sem érte el a 10%-ot (mindössze 8%-ot kaptak). Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc ellen 2004 óta folytatott harca így tehát ismét egy érdekes fordulatot vett. Hiába erősödött meg a 2019-22 közötti időszakban a DK, jelenleg a fent említett három baloldali pártnak összesen nincs 10%-nyi szavazója, és nem szabad elfelejteni, hogy az országgyűlési választásokon hármas koalícióként 15%-ot kell elérni a Parlamentbe jutáshoz.
Ez kétélű tényállás. Egyrészt egy, a kormányzati kommunikációban remekül felhasználható és eddig is folyamatosan felhasznált, identitásképző ellenségkép gyengült meg, ezzel borsot törve Rogán Antal és a kommunikációval foglalkozó párttagok orra alá. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy épp emiatt nincs is talán nagyobb győzelem a Fidesz-KDNP szavazói számára, mintha Gyurcsány Ferenc veszít.
Kijelenthető, hogy a mostani választásoktól kezdve megváltozott a belpolitika dinamikája. Az a hozzáállás, amit a kegyelmi botrány előtt tanúsított Orbán Viktor, immár soha nem térhet vissza. Nem tud most már kiszállni a belpolitikából, annak újra aktív szereplőjévé kell válnia, hiszen Magyar Péter folyamatosan egy ostromló, törtető kihívó pozíciójában tud megjelenni 2026-ig.
Érdekes lesz figyelni a Fővárosi Közgyűlést, és az ott kialakuló koalíciókat, alkukat, kompromisszumokat, döntéseket. A közgyűlés jelenleg egyfajta inkubátorháza lehet a 2026-os parlamenti változásoknak. Fontos mérföldkő lesz még a jövő évi központi költségvetés beterjesztése, abból ugyanis kiolvasható lesz, pontosan milyen muníció is kerül Magyar Péter és a TISZA kezébe a belpolitikai küzdelmek során.
14 éve merev frontvonalak mozdultak meg most, ettől a pillanattól kezdve egy új verseny kezdődik, ahol talán először valós kihívója lehet Orbán Viktor rendszerének.