A rezsicsökkentés korlátozása óta nagyot nőtt az érdeklődés az amúgy is népszerű erkélynapelemek iránt, amik viszonylag olcsóak, és képesek csökkenteni a villanyszámla összegét. Amíg azonban a legtöbb európai országban általában csak bejelentéshez kötött az ilyen termékek használata, Magyarországon egyenesen tiltott.
A hvg.hu „érdekességként” rámutatott: egy európai bizottsági rendelet csak a 0,8 kilowatt (800 watt) feletti rendszereket minősíti „jelentősnek”, az erkélynapelemekhez hasonló kis rendszereket nem. Ezeknek ugyanis általában legfeljebb 800 watt a névleges teljesítményük. Vagyis: az erkélynapelem egyáltalán nem termel sok áramot, így főleg arra jó, hogy egy háztartás állandó napközbeni fogyasztóinak (például hűtő, fagyasztó, villanybojler, légkondi, router) „besegítsen”.
A G7 azt írta, hogy a magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételeibe a jelek szerint nem került be az európai bizottsági rendelet ezen értelmezése. Ez szerintük zűrzavaros helyzetet teremt, mivel az erkélynapelemet az egységes uniós piacon akár magyar magánszemély is megvásárolhatja külföldi boltokból. Sőt: a termék magyar internetes felületeken is kapható már.
A cikkben kitérnek arra is, hogy az erkélynapelem azért is népszerű, mert egyszerű modulokból áll, a telepítéséhez nem kell szakember. A működése alapvetően úgy néz ki, hogy ha süt a nap, egy saját átalakítón (mikroinverteren) keresztül áramot táplál a lakás hálózatába.
A cikk szerint az ilyen napelemek használata más uniós országokban kifejezetten egyszerű: Németországban például szimpla műszaki cikknek minősül, és két egyszerű regisztráció után be lehet dugni a konnektorba. Bizonyos esetekben speciális dugaljt is kér a szolgáltató, ugyanakkor Ausztriában, Hollandiában és Svájcban már nincs ilyen követelmény.
Illusztrációs fotó: Pixabay