Egészségügyi dolgozók felmondási hullámától tartanak a tervezett munkaidő-szabályozás miatt

Az egészségügyi dolgozók körében nagyarányú felmondásokra számítanak a szakmai szervezetek, miután a kormány tervei szerint akár havi hat ügyeletet is elrendelhetnek a munkavállalók beleegyezése nélkül. A Független Egészségügyi Szakszervezet és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a tervezett munkaidő-szabályozás jelentős terhet róna a dolgozókra, és korlátozná jogaikat.

A Belügyminisztérium tervezetében szereplő változások között van, hogy a jövőben az ügyeleti idő nem számítana bele a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe, a kötelező pihenőidő 11 óráról 8 órára csökkenne, és az ebédidő sem számítana munkaidőnek. A MOK korábbi elnöke, Kincses Gyula szerint a módosítások a dolgozók és a betegek problémáinak megoldása helyett inkább egy katonás fegyelmet írnak elő.

A tervezet anyagilag is súlyos lépés lenne a szakdolgozók számára, hiszen ha eddig egy szakdolgozó 12 órán túl ügyelt éjszaka, akkor megkapta az ügyeleti díj 50 százalékkal megemelt pótlékát, de a tervezet szerint a jövőben 70 százalékos órabérért kellene hétvégén és éjszaka ügyelni. Soós Adriana, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint, ha ezeket a pluszokat elveszik, márpedig a tervezetben ez szerepel, akkor kevesen vállalnák az ügyeletet.

A MOK szerint a tervezet a kiszámítható egészségügyi életpályamodell kialakítása helyett tovább terheli a dolgozókat, és a javaslat a jogász szakértők szerint ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna szerint a tervezet nem fogadható el, mert kizárólag a dolgozókat hátrányosan érintő javaslatokat tartalmaz.

A MOK és a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen kiadott közleményükben azt írták, hogy a kormány nem méri fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a gyógyítás feltételeinek további romlása. Soós Adrianna szerint a tervezet ellehetetlenítené a betegszállítást, és több munkavállaló tűnhetne el a műtőkből, az orvosok körében pedig többen akarnának külföldre vagy a magánszektorba menni.

Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint az átalakítások célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alakítsanak ki, melynek keretei között minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját. Az államtitkár egyelőre nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a Kamara pedig későbbre ígért tájékoztatást. Az egyeztetésen kiderült, hogy Takács Péter államtitkár a tervezetet idén már nem terjeszti be a parlamentnek, de tavasszal benyújtja, ehhez kérte a résztvevők javaslatait.

A Belügyminisztérium szerint a Magyar Orvosi Kamara álhírt, valótlan információt terjeszt, hiszen az ügyeleti óraszámra vonatkozó szabályt nem módosították, az elrendelhető ügyeletek száma sem változik, és rendes munkaidő terhére csak az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával lehet ügyeletet elrendelni. A tárca szerint ezt a módosítást kifejezetten a munkavállalók kérték, és az elmúlt időszakban több egészségügyi szakszervezet és szakmai kamara kérte, hogy legyen egységes szabályozás az ügyeleti idő, a túlmunka és a kötelező pihenőidők elszámolása ügyében.

A MOK és a szakszervezetek szerint az állami egészségügy évtizedek óta elhanyagolt, mély strukturális problémákkal küzd, és a szükséges összeg feléből működik. Az ágazatban dolgozók jövőképét a kilátástalanság jellemzi, sokan elhagyták a közegészségügyet, így nincs elegendő orvos és ápoló. Az ellátás minősége romlik, a frusztráció a betegek és az orvosok számára is mindennapos tapasztalattá vált.

Srádi Péter, a szakszervezeti elnök szerint az orvosok körében óriási felháborodást okozott a tervezet, mert az orvosok többsége túlterhelt, a legtöbb szakmában nagyon sok beteget kell ellátni. A szakszervezethez befutott visszajelzések alapján sokan gondolkodnak pályaelhagyáson, vagy azon, hogy elmennek a magánegészségügybe vagy külföldre dolgozni.