Takács Péter államtitkár a magyar egészségügy helyzetéről és Magyar Péterről nyilatkozik
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a magyar egészségügy jobb állapotban van, mint azt sokan gondolják, és a kritikák mögött nincs valós tartalom.
Az államtitkár az egészségügy helyzetét értékelve kijelentette, hogy a koronavírus-járvány alatt is megmutatkozott, mennyire szervezettek vagyunk, és hogy Magyarország a régióban a legjobban teljesített az ellátás rugalmasságát illetően. Takács szerint az egészségügyi rendszer 10,5 millió emberre és évi 140-150 ezer születésre lett tervezve, de ezek a számok jelentősen csökkentek, ami változásokat tesz szükségessé.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Eurostat adatai szerint a GDP 7,4 százalékát fordítjuk egészségügyre, ami elmarad az uniós átlagtól, de valójában ez az arány közel 9 százalék, ha figyelembe vesszük az egyetemi kórházakat és az egyházi intézményeket is. Emellett kiemelte, hogy a központosított beszerzésekkel jelentős megtakarításokat értek el, például az alapvető kórházi gyógyszerek esetében országosan 8 milliárd forintot spóroltak.
Takács válaszolt a Magyar Orvosi Kamara állítására is, miszerint 1000 milliárd forint hiányzik az egészségügyből, megjegyezve, hogy ebbe beletartozik az orvosi és szakdolgozói béremelésre szánt 540 milliárd forint is, amit már „beépítettek”. Az egészségügyi infláció 56 százalékos volt az elmúlt két évben, ami felveti a kórházi térítési díjak áttekintésének szükségességét. Az államtitkár szerint a forráshiányt nem orvosolná önmagában a több pénz, a hatékonyságot is növelni kell. A várólistás műtétekről szólva elmondta, hogy évente 225 ezer ilyen beavatkozást végeznek, és jelenleg nem tartja gazdasági realitásnak a szuperkórház építését.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke kapcsán Takács azt mondta, hogy a politikus a kórházi hőmérőzéssel csak a magánéleti botrányairól és a nyári VIP-bulikról akarja elterelni a figyelmet. Az államtitkár cáfolta, hogy VIP-ellátás lenne a Honvéd Kórházban, de elismerte, hogy többletszolgáltatásokért cserébe jobban felszerelt kórtermet lehet kapni. Takács szerint Magyar Péter ezt próbálta meg illegálisan elérni, amikor nem akarta, hogy a nagymamáját a területileg illetékes János-kórházba vigyék.
Az egészségügyi államtitkár szerint a magánegészségügy felé nem terelik az embereket, hiszen a járóbeteg ellátások 13 százalékát, a fekvőbeteg ellátások 2 százalékát, a laborvizsgálatok 20 százalékát végzik magánintézményekben. A háziorvosi ellátás presztízsének növelése érdekében a háziorvosok visszakapják a receptfelírási jogosultságot, és a hátrányos helyzetű településeken mozgó háziorvosi szolgálatot indítanak. Az államtitkár hozzátette, hogy a kórházi üzemeltetési költségeket racionalizálták, és az állam 60 milliárd forintos többletforrást nyújtott erre, így ez a teher most lekerült az intézmények válláról.
A légtechnikával kapcsolatos hibákat a lehető leghamarabb el tudják hárítani, csak erre félretették 1,5 milliárd forintot. Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt a kormány 2019-ben mérte fel a területet, azonosítva a legsérülékenyebb helyeket, klímaberendezésekre, illetve hálózatbővítésre 40 milliárd forintot szántunk. Az eltelt években tizennégy kórházban teljesen kicserélték a klímát, és a munka nem állt le.
Az államtitkár elmondta, hogy a szakrendelők kiszervezését ő a kórházak alá szervezte volna, de a kormány nem fogadta el az érvelését. A szakrendelők esetében szignifikánsan hosszabbak a várakozási idők, az irányító kórházak segítségével pedig jobban, hatékonyabban össze lehetett volna hangolni a szolgáltatásokat. A háziorvosi rendszer átalakításával kapcsolatban az államtitkár kiemelte, hogy a hálózat a jelenleginél egymillió fővel nagyobb lakosságra lett kitalálva, és az Országos Kórházi Főigazgatóság külön orvosokkal le tudja fedni a hiányosabb területeket, a hátrányos helyzetű településeken pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen hamarosan mozgó háziorvosi szolgálatot indítanak be.