A magyar kormány a Nemzeti Kártya-rendszerrel kapcsolatos brüsszeli aggodalmakra reagál
Brüsszelben a magyar kormány képviselői a Nemzeti Kártya-rendszerrel kapcsolatos aggodalmakra reagáltak, amely lehetővé teszi az orosz és belorusz állampolgárok számára a könnyített munkavállalási célú letelepedést Magyarországon. Bóka János szerint a rendszer nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, és az új rendszer első hónapjában mindössze 14 személy kapott ilyen engedélyt.
Az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatón Bóka János, Gál Kinga és László András fideszes képviselők a Nemzeti Kártya-rendszerrel kapcsolatos kérdésekre válaszoltak. Bóka János szerint a rendszer nem jelent kockázatot, és a korábbi ellenőrzések változatlanul szigorúak maradnak. A magyar kormány képviselője kettős mércét emlegetett, hangsúlyozva, hogy az EU-ban élő orosz és belorusz állampolgárok száma Magyarországon elenyésző.
Ylva Johansson belügyi biztos szerint azonban a Nemzeti Kártya-rendszer kiterjesztése komoly kérdéseket vet fel, és a biztonsági kockázatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Johansson újabb levelet küldött a magyar kormánynak, mert az első válasz nem tisztázott minden kérdést, és továbbra sem érti, hogy a Nemzeti Kártya rendszerével kapcsolatban miért gondolja a kormány, hogy ez szükséges és helyénvaló a jelenlegi politikai helyzetben.
A magyar kormány képviselői nem kaptak lehetőséget a LIBE bizottság ülésén való felszólalásra, mivel a koordinátorok körében nem alakult ki a szükséges többség. Bóka János szerint a magyar kormány nélkül a párbeszéd csak politikai hisztériakeltés.
Gál Kinga a magyar kormány elleni politikai támadásokat emlegetett, és kijelentette, hogy a Nemzeti Kártya-rendszer nem veszélyezteti a schengeni rendszer biztonságát. Az Európai Bizottság és a tagállamok korábban nem kifogásolták a rendszert, és a magyar hatóságok szigorú biztonsági előírásokat alkalmaznak a beutazásoknál.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt Johansson kifejtette, hogy Oroszország veszélyezteti a békét, a demokráciát és az Európai Uniót, és a tagállamok orosz fenyegetésben élnek, amire bizonyíték, hogy rendszeresen fognak el kémeket, szabotőröket. A biztos hangsúlyozta, hogy a biztonságnak minden területen meg kell jelennie, éppen ezért szüntette meg az EU az inváziót követően Oroszországgal és Belorusszal szemben a vízumkönnyítési lehetőséget, ennek köszönhető, hogy 90 százalékkal csökkent az orosz és belorusz beutazók száma.
A vita során a képviselők közül Jeroen Lenaerts, az Európai Néppárt szónoka úgy fogalmazott, hogy ez a magyar lépés "ajándék Putyinnak és olyan, mintha beintenének az EU-nak, miközben az egész schengeni térséget veszélybe sodorják". Az eszmecsere során a képviselők részéről felmerült, hogy Magyarországot ki kellene zárni a schengeni övezetből.
A magyar kormány szerint azonban hisztériakeltés és kettős mérce zajlik. Bóka János EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a program megfelel az uniós szabályoknak, és nem jelent kockázatot az EU-nak. A magyar kormány válaszában hangsúlyozta, hogy a program kibővítése nem jár nemzetbiztonsági kockázattal, és az engedélyezés során nem jár könnyítés a program résztvevőinek. Gál Kinga szerint a nyári szünet után az Európai Parlamentben újraindultak azok a Magyarország elleni politikai támadások, „melyeknek valóságalapja, tényszerűsége, számszerűsége igencsak hiányos”.