Gólyatábori botrányok: Megalázás és obszcén kiáltások
A gólyatáboroknak a közösségépítésről kellene szólniuk, nem az újoncok megalázásáról. Azonban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) eseményei arra utalnak, hogy a helyzet sokszor inkább a megalázásról és a kínos helyzetek kikényszerítéséről szól.
A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának bodajki gólyatáborában a résztvevők üvöltöző táborvezetőkről, motozásról és stopperrel mért mosdószünetekről számoltak be. A táborozók nagy része a tábor vége előtt hazament a megalázó bánásmód miatt. Az egyetem vezetése munkacsoportot szervezett a táborok szabályozásának felülvizsgálatára, és vizsgálatot ígér. A táborban az elsős hallgatók nem vihettek magukkal óvszert, a szervezők szerint így kevesebb légyottra kerül majd sor.
A táborozók étkezése is problémás volt: a jelentkezéskor választott menü ellenére csak zsíros kenyeret és borsófőzeléket kaptak, ráadásul ehhez is csak néhány perc állt rendelkezésükre. A tábor végén a résztvevőknek megígértették, hogy nem árulják el senkinek, mi történt a táborban.
A PTE Egészségtudományi Karának gólyatáborában trágár csapatkiáltást kellett kiabálniuk az elsőéveseknek egy pécsi nyilvános strandon, kisgyerekes családok előtt. A kiáltás tartalma egy obszcén mondóka volt, amelyet a "Hosszú Faszú Mambák" csapatnak kellett elkiabálnia. Egy este a szervezők a lányok szobájába mentek, és cumisüvegből kellett nekik alkoholt inniuk, amit videóra is vettek és közzétettek egy Facebook-csoportban.
A BME-n és a PTE-n történtek nem egyedi esetek. A gólyatáborokban gyakran előfordulnak megalázó próbatételek és obszcén feladatok, amelyek a közösségépítés helyett a megszégyenítésre és a diszkriminációra épülnek. A szervezők gyakran azért térnek vissza ugyanazokhoz a megalázó feladatokhoz, mert ők is ezt élték át, és ez a normarendszer öröklődik generációról generációra.
A gólyatáboroknak valójában a frissen felvett hallgatók befogadásáról és az egyetemi élettel való megismertetéséről kellene szólniuk, civilizált emberek módjára. Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus szerint a közös megszégyenülés nem segíti a kapcsolódásokat, hanem csorbítja azokat. A megszégyenülés lesz az első élménye az egyetemről sok gólyának, ami hosszú távon is befolyásolhatja az egyetemi éveiket. Rácz Dominika, a Hintalovon Alapítvány jogásza szerint a diákok megalázása, kiszolgáltatott helyzetbe hozása számos jogsérelmet is megvalósíthat, ezért fontos, hogy egy ilyen a fiatalok számára fontos esemény mindenki számára biztonságos módon megvalósulhasson, közösen létrehozott szabályokra van szükség, ami könnyen érthetővé teszi a szervezők felelősségét, és a résztvevők jogait, lehetőségeit is.