A tatabányai kórház új igazgatóját csalás vádja terheli
Virág József, a tatabányai Szent Borbála Kórház frissen kinevezett igazgatója csalás vádja miatt évek óta bírósági eljárás alatt áll, és ha bűnösnek találják, akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2020-ban emelt vádat Virág József ellen, akit társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolnak. A vádak szerint Virág József, aki jelenleg a Szent Borbála Kórház igazgatója, korábban a Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott főállásban, miközben az Európai Parlament egyik egészségügyi szakértőjeként is szerepelt.
Virág József a Szegedi Csanád volt jobbikos Európai Parlamenti képviselő és társai ellen indított büntetőper hetedrendű vádlottja. A vádirat szerint Szegedi Csanád 2009 és 2014 között jelentős összegeket tulajdonított el, és részben fiktív módon foglalkoztatta parlamenti asszisztenseit, köztük Virág Józsefet is. A vádak alapján a volt képviselő és társai több mint 155 millió forint vagyoni hátrányt okozhattak az Európai Parlament költségvetésének.
Virág József tagadja a vádakat, és bár az ügyészség beismerés esetére másfél év felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott, erre nem került sor. Így amennyiben bűnösnek találják, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint az ügyben az elmúlt három évben számos tárgyalást tartottak, de még nem született meg az elsőfokú ítélet, a tárgyalássorozat ősszel folytatódik.
Virág Józsefet július 15-től nevezte ki kórházigazgatónak Pintér Sándor a Komárom-Esztergom megyei kórház élére. Az onkológus előtte a Budapesti Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója volt. A 24.hu megkereste Virág Józsefet a kinevezése után, hogy megtudja, tájékoztatta-e a Belügyminisztériumot vagy az Országos Kórházi Főigazgatóságot (OKFŐ) a büntetőügyéről, de az igazgató csak annyit mondott, engedély nélkül nem nyilatkozhat, és hogy szabadságon van. A minisztériumot és a főigazgatóságot is megkeresték, hogy tudtak-e a büntetőügyről, de két hét alatt nem érkezett válasz.
Az egész ügy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult, több mint egy évtizede. A fő vádlott Szegedi Csanád, aki 2012-ig volt a Jobbik EP-képviselője, de végül függetlenként töltötte ki a mandátumának utolsó éveit. A vádirat szerint Szegedi 2009 és 2014 között a képviselői támogatásának jelentős részét tulajdonította el, például utazásai jogtalanul finanszírozta. Brüsszeli asszisztenseit részben fiktív módon foglalkoztathatta, közéjük tartozott Virág József is, aki ekkor a Péterfy Sándor utcai kórházban dolgozott.
A büntetőügy 22 vádpontot tartalmaz, ezek szerint Szegedi részben önállóan, részben parlamenti asszisztenseivel megtévesztette az Európai Parlament szerveit. Ezzel több, mint 155 millió forint vagyoni hátrányt okozhatott az EP költségvetésének. Beismerés esetére öt év letöltendő börtönbüntetést kértek Szegedi Csanádra, ennek hiányában viszont öttől tíz évig terjedő szabadságvesztésre és ezenkívül 17 millió forint pénzbüntetésre és 78 millió forint vagyonelkobzásra is ítélhetik, ha bűnösnek találják. Virág József szintén tagadta az ellene felhozott vádakat, vele szemben másfél év felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség beismerés esetére, ám miután ő sem tette meg, ha bűnösnek találják, három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A vádak szerint Virág nagyjából 17 millió forint juttatásra tett szert jogtalanul, éppen ekkora vagyonelkobzást indítványoztak vele szemben.
Virág Józsefet onkológust, klinikai farmakológust, a daganatos betegségek specialistáját kereste a lap, de telefonon csak annyit közölt, hogy egyébként is csak az Országos Kórházi Főigazgatóság engedélyével nyilatkozhat. Az OKFŐ és a belügyi tárca sem reagált az esetre.