A Monetáris Tanács változatlanul hagyta az alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden úgy döntött, hogy nem változtat az alapkamaton, így az továbbra is 6,75% marad. Az elemzők már előre jelezték, hogy nem számítanak kamatváltozásra a legutóbbi inflációs adatok fényében.
A Monetáris Tanács óvatos megközelítést alkalmazott, és nem módosította az alapkamatot, amely júliusban csökkent 6,75%-ra 25 bázisponttal. A piaci szakértők azt jósolták, hogy a Tanács a forint euróval szembeni árfolyam-ingadozásai miatt óvatos marad, és nem változtat az alapkamaton. A Nemzetgazdasági Miniszter kiemelte, hogy a jegybank az inflációra összpontosít, és fontos kezelni az inflációs várakozásokat, valamint említést tett a jelenlegi gazdasági környezetben célzott hitelösztönzők lehetőségéről.
A döntés kapcsán felmerült egy 25 bázispontos csökkentés lehetősége is, de a vártnál magasabb júliusi infláció és a globális gazdasági kilátások romlása miatt végül nem került sor változtatásra. A bank szorosan figyelemmel kíséri a piaci stabilitást, különös tekintettel a forint árfolyamának jelentős ingadozásaira.
Az MNB alelnöke, Virág Barnabás megemlítette, hogy az év hátralévő részében még egy vagy kettő 25 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges, célul tűzve ki az alapkamat 6,25-6,5%-ra történő csökkentését az év végéig. A kamatdöntés hátterét a Monetáris Politikáért és Pénzügyi Stabilitásért felelős MNB alelnök fogja részletesebben ismertetni.
A jegybank most áttért a stabilitásorientált monetáris politika korszakába, és az inflációs cél elérése érdekében tovább kell mérsékelni az inflációs várakozásokat és biztosítani kell a pénzügyi piac stabilitását. A szolgáltatói szektor inflációja az első fél évben 10 százalék körül alakult, de elindult egy javuló tendencia az átárazásokban, amelynek igazi leépülése azonban csak az év végére, sőt inkább 2025-re várható.
Virág Barnabás kiemelte, hogy az infláció árnyéka hosszú, és a várakozásokat újból az inflációs célon kell horgonyozni. A következő időszakban a kamatkondíciók további, óvatos mérséklésére nyílhat tér, és a jelenlegi információk alapján kettő 25 bázispontos csökkentés jöhet még 2024-ben. A szeptemberi lépés szempontjából a következő tényezők lesznek meghatározóak: az augusztusi inflációs adat alakulása, a meghatározó nagy jegybankok (Fed és EKB) szeptemberi döntései, Magyarország kockázati megítélése, és a lakossági és vállalati bizalom alakulása.
A szolgáltatói szektor inflációs hatása kiemelkedő, így többek között a bankok és telekommunikációs szolgáltatók árazási folyamatait figyelni fogja a jegybank. A piaci szolgáltatások inflációja az év első felében 10 százalék körül alakult, ami a koronavírus-járvány óta folyamatos emelkedést mutatott.
Alapvető közgazdasági „szabálynak” mondható, hogy a reálbérek emelkedése a kiskereskedelmi forgalom növekedését hozza magával. 2024-ben azonban érdekes tendencia mutatkozott itthon, ugyanis a reálbérek emelkedtek, a kiskereskedelmi forgalom azonban bezuhant. Az MNB is foglalkozik a kérdéssel, részletes elemzést a szeptemberi inflációs jelentésben közölnek majd.