Oroszország és Ukrajna: Feszültségek és vádak

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova vádolta Lettországot, hogy részt vesz az ukrán háborúban azzal, hogy fegyvereket küld Ukrajnának, amelyeket állítása szerint a "kievi rezsim" orosz polgárok megölésére használ. Lettország bejelentette, hogy további 500, saját gyártású drónt küld Ukrajnának, a júliusban bejelentett 500 drónon felül. Zakharova szerint ez a döntés bizonyítéka annak, hogy a balti ország egyre aktívabban vesz részt a háborúban. Oroszország gyakran fenyegeti azokat az országokat, amelyek fegyvereket szállítanak Ukrajnának, de ezek a fenyegetések általában nem követik konkrét cselekedetek.

Az ukrán parlament egy törvényt fogadott el, amely betiltja a moszkvai kapcsolatokkal rendelkező egyházi csoportokat, célba véve az orosz kötődésű Ukrán Ortodox Egyházat. A kormány azzal vádolja az egyházat, hogy képviseli az orosz érdekeket és bűnrészes az Ukrajna elleni támadásban. Az Ukrán Ortodox Egyház 2019-ben szakított a Moszkvához kötődő Ukrán Ortodox Egyházzal. Annak ellenére, hogy állítások szerint megszakították a kapcsolatokat Moszkvával a 2022-es invázió után, Kijev kételkedik ebben és több jogi lépést kezdeményezett az egyház ellen. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij üdvözölte a tilalmat, mint lépést Ukrajna "szellemi függetlenségének" megerősítésére. Oroszország elítélte a törvényt, azt állítva, hogy az erős csapás az ortodoxiára. Az ukrán vezetők azzal vádolják az orosz kötődésű egyházat, hogy terjeszti a pro-orosz propagandát és segíti Oroszország folyamatban lévő háborúját Ukrajna ellen. Az egyház betiltásának folyamata hónapokig tarthat, mivel minden ortodox gyülekezetnek önállóan kell eldöntenie, hogy elhagyja-e az egyházat.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, egy friss Telegram bejegyzésben kijelentette, hogy Ukrajnával nem kellene tárgyalni, amíg Oroszország teljesen legyőzi az ellenséget. Az ukrán katonákat terroristáknak és náciknak nevezte, hangsúlyozva, hogy a világ most már érti, hogy a közvetítőkön keresztüli béketárgyalásoknak vége. Az Orosz Biztonsági Tanács helyettes titkára is hangsúlyozta nagybetűkkel, hogy nem kell több tárgyalás, amíg az ellenség legyőzésre nem kerül. Figyelmeztetett, hogy Ukrajnának több tönkrement felszerelésre és koporsóra lesz szüksége, ami több pénzügyi támogatást igényel majd nyugati támogatóitól.

Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, kijelentette, hogy a Kurszk után nincs miről tárgyalni, amíg az ellenség teljesen meg nem semmisül. Bírálta a korai béketárgyalásokat, amelyeket az nemzetközi közösség kényszerített Ukrajnára. Medvegyev Joe Bident is megemlítette, azzal vádolva az Egyesült Államokat, hogy rosszabb helyzetben van, mint Ukrajna. További terrorcselekményeket jósolt Ukrajnában. Több mint 122 000 orosz menekült el a határ menti régiókból a Kurszk inváziója alatt. Az ukrán erők 1250 négyzetkilométert és 92 települést foglaltak el. Az ukrán elnök, Zelenszkij célja egy pufferzóna létrehozása. Jelentések szerint a Kurszk offenzíva miatt leálltak az oroszok és ukránok közötti titkos tárgyalások.