Ukrajna dróntámadásokat hajtott végre Oroszországban

Ukrajna körülbelül 158 drónnal hajtott végre támadást Oroszország különböző régiói ellen, beleértve Moszkvát, jelentős károkat okozva egy olajfinomítónál és két erőműnél a főváros közelében. Az orosz védelmi minisztérium összesen 158 drónt lőtt le különböző régiókban. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin megerősítette, hogy Moszkvában önmagában tíz drónt semlegesítettek. A támadások az erőműveket is érintették Moszkva környékén, tüzeket és károkat okozva. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij arra kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezzék az orosz katonai célpontok elleni támadásokat az orosz területen belül. Az ukrán erők ellenőrzésük alá vontak több mint 1290 négyzetkilométert és 100 települést a Kurszki régióban. Az ukrán előrenyomulás az orosz területen lassult.

Zelenszkij szerint a mélyebb csapások engedélyezése kényszerítheti Oroszországot a háború befejezésére. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov kijelentette, hogy szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról, és elutasította az ukrán erők kurszki betörését, állítva, hogy Oroszország nem fog tárgyalni saját területeiről. Lavrov szerint Zelenszkij az ukrajnai konfliktust a NATO bevonásával akarja átfogó konfliktussá változtatni.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna legnagyobb légi támadását hajtotta végre orosz célpontok ellen, amely során 158 drónt vetettek be. A támadás főként az orosz energiaellátó létesítményeket célozta meg, jelentős tüzeket okozva néhány helyszínen. Ez a válasz Oroszország legutóbbi drón- és rakétatámadásaira Ukrajnában. A kiterjedt légi támadás Oroszországban, amely 16 régiót érintett, példátlan volt a két és fél éves háború alatt. A támadás olyan régiókat is érintett, ahol korábban nem történtek ukrán dróntámadások, például a Moszkvától északra található Tverben, ahol az erőműnél kigyulladtak a gázvezetékek. Moszkva közelében két további erőművet, a kasirai és a konakovói erőművet, valamint a moszkvai olajfinomítót is érték támadások, ahol a lelőtt drónok törmelékei okoztak tüzet. A támadások miatt a moszkvai Vnukovo, Domogyedovo és Zsukovszkij repülőterek járatait felfüggesztették és más repülőterekre irányították át.

Zelenszkij kérte az Egyesült Államokat, hogy engedélyezze Kijevnek a mélyebb csapásokat Oroszország területére, miután képviselői Washingtonban magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkoztak. Washington 2022 óta több mint 50 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, de a fegyverek használatát ukrán területre és a védelmi célú határon átnyúló műveletekre korlátozta. „Az ukrán égbolt megtisztítása az orosz irányított légibombáktól egy erős lépés, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy törekedjen a háború befejezésére és az igazságos békére” – mondta Zelenszkij. Az államfő anélkül, hogy konkrétumokat közölt volna, azt mondta, képviselői „minden szükséges részletet” eljuttattak Ukrajna partnereihez. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter szerint az ukrán városok elleni csapásokhoz használt orosz repülőterek a mélységi csapások hatótávolságán belül vannak. Az amerikaiak szerint azonban az ATACMS és a brit Storm Shadow ballisztikus rakéták leszállítása óta az oroszok ki is vonták a légierejük 90 százalékát a fegyverek hatótávjából, így nem lenne lényegi hatása az ATACMS-rakéták bevetésének, és helyette azt javasolták az ukránoknak, hogy használják továbbra is azokat a drónokat, amikkel már korábban is sikereket értek el orosz területen. Az Institute for the Study of War nevű katonai agytröszt által nyilvánosságra hozott térkép szerint a légierő kivonása után is marad bőven még elérhető célpont a rakéták számára.