A magyar háztartások megtakarításainak növekedése
Magyarországon jelentős növekedést tapasztalhatunk a háztartások megtakarításaiban, amelyek az elmúlt évben 15,8%-kal nőttek, meghaladva a 105 billió forintot. A megtakarítások emelkedése a viszonylag magas megtakarítási ráta és a kedvező befektetési környezetnek köszönhető. Kiemelkedően teljesítettek a kormányzati értékpapírokba és befektetési alapokba történő befektetések. A megtakarítások növekedését az infláció és a kedvező tőkepiaci feltételek miatti kockázatvállalási hajlandóság is befolyásolja. A megtakarítások diverzifikációja kormányzati értékpapírokat, befektetési alapokat, folyószámla-betéteket és készpénzt foglal magában. A megtakarítások növekedésének folytatódása várható, a Magyar Nemzeti Bank a következő évekre a háztartások megtakarítási rátáját 10% felettire prognosztizálja.
A második negyedévben a magyar háztartások rekordösszegeket takarítottak meg, a negyedév végén a teljes pénzügyi vagyon elérte a 105,517.1 milliárd forintot. E vagyon nagy része a leggazdagabb 10% háztartásban koncentrálódik. A második negyedévben a magyarok 2,723.4 milliárd forintot takarítottak meg, amelynek jelentős része készpénzbe és bankbetétekbe áramlott, június végére rekordmagasságú, 6,810 milliárd forintot érő készpénzállományt érve el.
A magyarok kedvenc megtakarítási formái közé tartoznak a kormányzati kötvények és a befektetési alapok. A hosszú lejáratú kormányzati kötvényekbe csaknem 470 milliárd forint friss tőke áramlott, míg a háztartások 440 milliárd forintot fektettek be belföldi és külföldi befektetési alapokba. Ezenkívül a magyarok jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkeznek vállalkozásokban, melynek értéke meghaladja a 31,2 billió forintot.
Az öngondoskodás terén a magyarok egyre inkább életbiztosításokba és nyugdíjalapokba fektetnek, a második negyedévben 45,4 milliárd forint életbiztosításokba, és 59,2 milliárd forint nyugdíjalapokba áramlott. Az életbiztosítási tartalékok elértek 2,688 milliárd forintot, míg a nyugdíjalap-tartalékok történelmi csúcsot, 2,750 milliárd forintot értek el.
A második negyedévben a magyar háztartások pénzügyi eszközei, az ingatlanokat nem számítva, elértek 105 billió forintot. Ez átlagosan 26,3 millió forintot jelent háztartásonként, azonban ez az összeg egyenlőtlenül oszlik meg, a pénzügyi eszközök kétharmadát a leggazdagabb 10% birtokolja.
Az év első felében a magyarok összesen 4440 forintot takarítottak meg, ami háztartásonként átlagosan 1,1 millió forintot jelentene, ha egyenletesen osztanák szét. Az első félév végére a háztartások pénzügyi kötelezettségei 15,333 milliárd forintra rúgtak, több mint ötmillió személy összesen 6.887 millió forintot tartozott kölcsönök formájában.
A háztartások pénzügyi eszközein belül a megtakarítások kategóriája, beleértve a készpénzt, betéteket, nyugdíjalapokat, részvényeket stb., a második negyedévben 57 billió forintra nőtt, ami nominálisan 18,1%-os, valós értéken számolva körülbelül 13,5%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A magyarok a legtöbb pénzt kormányzati értékpapírokban tartják (körülbelül 13 billió forint), de a befektetési alapokba történő befektetések is növekednek (12 billió forint), ami 37%-os növekedést mutat az elmúlt évben, jelezve a kockázatosabb befektetések iránti növekvő nyitottságot.
A pénzügyminiszter, Márton Nagy aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyarok egyre óvatosabbá válnak pénzügyileg, inkább megtakarítanak, mintsem költenek.