Az Egyesült Államok új nukleáris elrettentési stratégiát fogadott el
Joe Biden amerikai elnök márciusban elfogadott egy új, titkosított tervet, amely az Egyesült Államok nukleáris elrettentési stratégiájának átirányítására irányul, figyelembe véve Kína az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz hasonló nukleáris arzenálját. A terv egyszerre számol a nukleáris kihívásokkal Oroszország, Kína és Észak-Korea részéről. A Fehér Ház nem erősítette meg az új stratégiát, amely csak nyomtatott formában érhető el, digitális változatban nem.
Az új stratégia célja egyszerre elrettenteni Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot. Az Egyesült Államok alkalmazkodik az orosz-kínai közeledéshez, valamint az orosz fegyverexportokhoz Irán és Észak-Korea felé. Kína egy minimális elrettentő erőtől kezdve versenyezni kíván az orosz és amerikai nukleáris arzenálokkal. Észak-Korea több mint 60 nukleáris fegyverrel rendelkezhet. Kína 2030-ra 1000, 2035-re pedig 1500 nukleáris robbanófejet birtokolhat.
Az Egyesült Államok keresi azokat a módokat, amelyekkel beavatkozhat a kibontakozó kínai-orosz kapcsolatba. Kína leállította a rakétateszt együttműködést az Egyesült Államokkal, és új rakétasilókat épít. A kommunikációs csatornák fenntartása érdekében az Egyesült Államok törekszik az akaratlan nukleáris konfliktusok elkerülésére. A Biden és Xi Jinping közötti tárgyalások az Egyesült Államok taiwani fegyvereladásai miatt megrekedtek. Kína már nem vesz részt az Egyesült Államokkal folytatott fegyverzetellenőrzési megbeszéléseken és a félreértések elkerülésére irányuló tárgyalásokon.
A Fehér Ház reagált az Egyesült Államok nukleáris képességeinek növekedésére, amelyet Joe Biden elnök korábban az év folyamán jóváhagyott. A felülvizsgált nukleáris stratégiai tervet nemrég tekintették át Kína és Oroszország nukleáris arzenáljának növekedése miatt. Bár a Fehér Ház nem erősítette meg Biden elnök jóváhagyását a felülvizsgált tervre, kijelentette, hogy az nem válasz egy adott országra vagy fenyegetésre. A szakértők becslése szerint Kína 2030-ra növelheti nukleáris arzenálját 1000 robbanófejre, míg Oroszország jelenleg körülbelül 4000 robbanófejjel rendelkezik. Az Egyesült Államok célja korlátozni a nukleáris fegyvereket Kínával és Oroszországgal, de szükség esetén a jövőben megfontolhatja nukleáris képességeinek növelését. Oroszország "felfüggesztette" részvételét az új START-szerződésben, amely korlátozza a stratégiai robbanófejek számát, amelyeket Moszkva és Washington telepíthet. A szerződés valószínűleg nem lesz megújítva, amikor 2026-ban lejár.
Az Egyesült Államok kormánya állítja, hogy a jóváhagyott titkos nukleáris stratégiája nem összpontosít kizárólag Kínára. A Fehér Ház tisztázta, hogy az elrettentési stratégia nem válasz egyetlen országra vagy fenyegetésre. Az Arms Control Association megerősítette, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyverzetstratégiája változatlan marad, ahogy azt a 2022-es nukleáris helyzetértékelés leírja, Oroszországról Kínára való átirányítás nélkül. A Fehér Ház hivatalosan nem jelentette be Biden elnök módosított "Nukleáris Használati Útmutatójának" jóváhagyását, de várhatóan egy nem titkosított értesítést küld a Kongresszusnak az elnök távozása előtt. A stratégiát általában körülbelül négyévente frissítik. Daryl Kimball, az Arms Control Association végrehajtó igazgatója szerint, bár az amerikai hírszerzés becslése szerint Kína 2030-ra növelheti nukleáris arzenálját 1000 robbanófejre, Oroszország jelenleg körülbelül 4000 robbanófejjel rendelkezik, és továbbra is az Egyesült Államok nukleáris stratégiájának fő mozgatórugója marad. Az Egyesült Államok célja korlátozni a nukleáris fegyvereket Kínával és Oroszországgal, de a jövőben módosításokat vehetnek figyelembe, ha Kína és Oroszország meghaladja a korlátokat. Pranay Vaddi, a Fehér Ház fegyverzetellenőrzésért, leszerelésért és nem terjedésért felelős munkatársa kijelentette, hogy a nukleáris erőkben várható változások 2030 előtt nem várhatók.