USA-Izrael tárgyalások a gázai tűzszünetért
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök három órás megbeszélést folytattak Jeruzsálemben, amelynek során Izrael elfogadta az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura, amit a Hamász elutasított.
A miniszterelnöki hivatal szerint a találkozó jó légkörben zajlott, és azt követően további megbeszélések voltak tervezve Ron Dermer stratégiai miniszterrel, Gil Reichhel, a nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettesével, Roman Goffmannal, a miniszterelnök katonai tanácsadójával és más vezető tisztségviselőkkel, valamint külön Joáv Galant védelmi miniszterrel.
A hét végi katari megbeszéléseken előrelépés történt a rafahi átkelő működtetése, az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyok, valamint a tervezett tűzszünetek szakaszai ügyében. Azonban továbbra is vitatott a Philadelphia-tengely és a Gázai övezet közepén keresztbe húzódó Necer vagy Necarim-tengely ellenőrzése, valamint az első szakaszban hazakerülő túszok száma.
Blinken optimista hangvételű sajtótájékoztatót tartott a találkozó után, ahol elmondta, hogy Izrael hajlandó engedni követeléseiből a tűzszüneti megállapodás és a túszok elengedése érdekében. A következő fontos lépés az, hogy a Hamász is igent mondjon az amerikaiak javaslatára, ami után megkezdődhetnek a tűzszünet véglegesítéséhez szükséges tárgyalások.
Netanjahu szerint fontos és eredményes volt a megbeszélés, és értékeli az Egyesült Államok támogatását Izrael biztonsági igényei és az izraeli túszok kiszabadítása terén. Az izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael jóváhagyja az amerikai közvetítői egyezményt, és közös erőfeszítéseket tesznek "a maximális számú élő túsz szabadon bocsátásáért már az ügylet első szakaszában".
Blinken, aki a Hamász október 7-ei támadása óta kilencedszer látogatott Izraelbe, először Jichák Hercog izraeli elnökkel találkozott. A tárgyalás után úgy nyilatkozott, hogy ez lehet a legjobb, talán az utolsó lehetőség a túszok hazajuttatására és a tűzszünet elérésére.
Joe Biden amerikai elnök május végén vázolta fel az izraeli tűzszüneti javaslatot, amely három szakaszból áll, és magába foglalja a túszok elengedését, a Gázában tartózkodó izraeli csapatok visszavonását és az övezet újjáépítését. Azóta ez képezi a tárgyalások alapját az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar közvetítésével.
Augusztus elején mindkét fél egymást vádolta a tárgyalási folyamat akadályozásával. A Hamász szerint Izrael új feltételeket támasztott, míg az izraeli kormányfő hivatala szerint a Hamász követel huszonkilenc módosítást, és nem vett részt a múlt csütörtöki tárgyaláson. A Hamász vasárnap este visszautasította az amerikai áthidaló javaslatot, azzal vádolva Netanjahut, hogy "új feltételeket és követeléseket támaszt", hogy meghiúsítsa a tárgyalásokat és meghosszabbítsa a gázai háborút.
Kizárólag egy gázai tűzszünet tarthatná vissza attól Iránt, hogy támadást indítson Izrael ellen – írta korábban három, magas rangú iráni forrásra hivatkozva a Reuters. Irán augusztus ötödikén Szijjártó Péter magyar külügyminiszteren keresztül jelezte Izraelnek, hogy támadni fog, miután a Hamász, valamint a libanoni Hezbollah egy-egy vezetőjét megölték. Bár a merényleteket Izrael nem vállalta magára, Irán, valamint a két terrorszervezet őket tette azokért felelőssé. Támadásra azonban azóta sem került sor.