A magyar gazdaság teljesítménye Európában
A magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben 0,2 százalékkal maradt el az első negyedévitől, és éves szinten 1,3 százalékos növekedést mutatott, ami Európában csak négy ország teljesítményénél bizonyult gyengébbnek.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország gazdasági teljesítménye a második negyedévben nem csak, hogy elmaradt az első negyedévitől, de európai összevetésben is gyenge eredményt ért el. A magyar gazdaság a negyedéves GDP-változást tekintve csak a svéd (-0,8 százalék), a lett gazdaság teljesítményénél (-1,1 százalék) és Németország (-0,1 százalék) mutatott rosszabb eredményt. Ezzel szemben a térség többi országa, Ausztriától eltekintve, növekedni tudott, és a negyedéves toplistát Hollandia, Írország és Lengyelország vezeti, utóbbi 1,5 százalékos növekedéssel.
A magyar gazdaság visszaesését részben a német gazdasággal való szoros kapcsolat magyarázza, hiszen a német GDP is visszaesett, bár kisebb mértékben, mint a magyar. Az éves növekedési adatok alapján azonban Magyarország jobban áll, az Európai Unió tagállamai között az első felében végzett az 1,3 százalékos növekedéssel, ami számos másik országot, például Belgiumot, Csehországot, Németországot, Franciaországot, Romániát vagy éppen Szlovéniát is megelőz. Az eurózóna GDP-bővülése pedig elmaradt az Európai Unió egészétől, amit többek között a német és a svéd gazdaság gyengélkedése, valamint a nem euróövezeti tagok, mint Lengyelország, Bulgária és Magyarország erős teljesítménye magyaráz.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben az Európai Unióban csak négy országban esett vissza a gazdaság az első negyedévhez képest, köztük Magyarországgal, ahol a visszaesés mértéke -0,2% volt. A magyar gazdaság szorosan követi a német gazdaság mozgását, amely szintén visszaesett, bár csak -0,1%-kal. A negyedéves növekedési rangsorban Hollandia, Írország és Lengyelország állt az élén, míg az éves növekedési rangsorban Lengyelország 4%-os növekedéssel vezet, Magyarország pedig a középmezőnyben helyezkedik el.
A magyar gazdaság kapcsán az elmúlt időszakban vegyes adatok érkeztek, de a júniusi részletes ipari termelési adatok biztató képet mutattak. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy 2023 és 2024 első negyedéve között 1,6 százalék volt a különbség, ahogyan az is, hogy a tavalyi második negyedévben nagyon rossz adatokat produkáltunk. A KSH július végi adataiból is látszott, hogy nem áll jól a negyedéves mutatónk, és még Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is belátta, hogy a hivatalos 2024-es GDP-előrejelzésnél (2,5 százalékos növekedés) már gyengébb, 2,2-2,3 százalékos növekedést tűnik reálisnak. Varga Mihály júliusban azt mondta, az ország gazdasága továbbra is bővül, és bár a külföldi felvevőpiacok fogják vissza a magyar gazdaságot, az adatok biztatóak, de az ukrajnai háborút okolta a visszaesésért.