A magyar gazdaság kihívásai és a kiskereskedelem visszaesése
A magyar gazdaság és kiskereskedelem aktuális helyzetét jellemző adatok rávilágítanak a kormányzati optimizmus és a valós gazdasági folyamatok közötti eltérésre. Az ipari termelés és a kiskereskedelem volumene egyaránt elmarad a korábbi várakozásoktól, ami aggodalomra ad okot a gazdaság jövőbeli növekedését illetően.
Júniusában az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami jelentős eltérést mutat a nyers adatokhoz képest, részben a kevesebb munkanap miatt. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint az ipari kibocsátás májusához képest 0,5 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést tapasztaltak, kivéve a vegyi anyagok és termékek, valamint a fafeldolgozás, papírtermék gyártása és nyomdai tevékenység területén.
Az év első hat hónapjában az ipari termelés 3,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. A kormány korábban 3-4 százalékos növekedést várt, azonban jelenleg csak 1,5 százalékos növekedésre számítanak. A GDP II. negyedévében 0,2 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, amit részben az export gyengélkedése okozott.
A kiskereskedelem területén is hasonló a helyzet. A második negyedéves GDP-adatok ismeretében a kiskereskedelem júniusi teljesítménye nem okozott meglepetést, de a piaci várakozások alatt maradt. Júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,1 százalékkal csökkent havi alapon, és az év/év index 2,6 százalékkal mutatott növekedést. Az elmúlt három hónapban a teljes értékesítési volumen szűk 1 százalékkal maradt el a 2021. évi szinttől.
Az elemzők szerint a kiskereskedelmi forgalom nem mutat trendszerű bővülést, inkább a lépcsőzetesség jellemző, ahol egy-egy hónap jobb teljesítménye többhavi stagnálást követ. A kormány optimizmusa és a statisztikai adatok közötti ellentmondások a fogyasztás visszaesésében is megmutatkoznak, ami az államkasszában is érzékelhető hiányt okoz.
A magyar háztartások jelenleg kevesebbet vásárolnak, mint három évvel ezelőtt, és a gazdaság lényegében elveszített 3–3,5 évet. A fogyasztás növekedéséhez több tényező együttes javulására lenne szükség, mint például a reálbér-növekedés, alacsony élelmiszer-infláció, biztonságos munkahelyek, kiszámítható gazdasági adatok és a fogyasztói bizalom visszaépítése.