Több mint 1700, eddig ismeretlen vírusra bukkantak egy nyugat-kínai gleccser mélyén
Tudósok több mint 1700 eddig ismeretlen vírusra bukkantak egy nyugat-kínai gleccser mélyén, amelyek akár 41 ezer évig is rejtve maradtak. Az Ohio Állami Egyetem kutatói által végzett kutatás aggodalmakat vet fel a jég olvadásának lehetséges következményeivel kapcsolatban, mivel az ismeretlen patogének felszabadulása jövőbeli pandémiákat okozhat.
A globális felmelegedés kapcsán már nem először hallhatjuk azt a figyelmeztetést, hogy az olvadó jégsapkák és gleccserek miatt olyan vírusok okozhatnak pandémiát, amelyeket mindeddig még csak nem is ismert a tudomány. A Nature Geoscience folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók a tibeti fennsíkon lévő Guliya-gleccserről vettek mintát, és az elemzések során csaknem 1700, eddig ismeretlen ősi vírusfajt találtak. Ezek a vírusok mintegy 41 ezer éve hibernálódhattak a jég fogságában.
A jégmagot az Ohio Állami Egyetem kutatói fúrták ki, és kilenc szegmensre osztották, amelyek különböző klimatikus időszakokat képviseltek. A metagenomikai elemzés révén, amely a környezeti mintákból nyert genetikai anyag vizsgálatát jelenti, a tudósok azonosították és katalogizálták a vírus törzseket. A felfedezett vírusok kizárólag ősbaktériumok és baktériumok fertőzésére képesek, nem jelentenek közvetlen egészségügyi kockázatot az emberekre, állatokra vagy növényekre.
A kutatók megfigyelték, hogy a vírus közösségek jelentősen változtak a klimatikus feltételek függvényében. Például a 11 500 évvel ezelőtti, és a jelenlegi melegebb kor közötti átmenet során egy új vírus közösség alakult ki. Ezeknek az ősi vírusoknak a tanulmányozása nemcsak a múltbeli éghajlati viszonyok jobb megértését segíti elő, hanem arról is információt nyújt, hogy a mikrobiális közösségek hogyan reagálhatnak a jövőbeli környezeti változásokra.
Jean-Michel Claverie, a francia Aix-Marseille Egyetem tudósa szerint, ha a vírusok ennyi ideig képesek hibernálódni, az azt mutatja, hogy a permafrostból előkerülő emberi vagy állati maradványok is fertőzőek lehetnek. A vírusoknak elsősorban a DNS-maradványait vizsgálják, különös tekintettel arra, hogy mennyire képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. A cél, hogy a lehető legtöbb információt tudják meg róla. A vírusok összesen kilenc időszakból származnak, ami három, a hidegtől a melegig tartó ciklust ölel fel. Ezek az időszakok pedig átfedésben vannak egyes, a környéken talált állati leletek időszakával is.
Lonnie Thompson, a tanulmány egyik szerzője szerint a vírusok utáni kutatás egy új módja annak, hogy megismerje a tudomány, hogyan alakult a klíma a Földön az elmúlt évezredek során. Kiemelte, hogy ez a fajta kutatómunka nem lesz mindig lehetséges, a felmelegedés miatt ugyanis a gleccserek előbb-utóbb teljesen elolvadnak.
(Borítókép: Tibeti gleccser. Fotó: China News Service / Getty Images Hungary)