Nagy-Britanniában zavargások sújtják az országot
Közel 400 embert vettek őrizetbe az Egyesült Királyságban, ahol már hatodik napja tartó zavargások dúlnak Anglia és Észak-Írország egyes részein. A rendőrség több tucatnyi sérültet számolt meg, és jelentős anyagi károk keletkeztek. A zavargások egy southporti tragédia után robbantak ki, amely során három gyereket megöltek egy késeléses támadásban, és amelyet hamis információk öveztek a közösségi médiában.
Hétfő este Plymouthban rendőrökre támadtak, amikor megpróbálták szétválasztani a rivális tüntetőket, Belfastban benzinbombákat dobtak a rendőrökre, és Birmingham keleti részén is zavargásokkal kellett megküzdeniük a hatóságoknak. A múlt héten több tucatnyi rendőr sérült meg, üzletek, autók és házak rongálódtak meg a zavargásokban. A miniszterelnök a zavargásokat „szélsőjobboldali gengszterkedésnek” minősítette, és szigorítást ígért az erőszakos cselekményekkel kapcsolatban.
Liverpoolban, Belfastban és Blackpoolban is erőszakos cselekmények történtek, Rotherhamben pedig pogromhangulat alakult ki. A miniszterelnök rendkívüli biztonsági ülést hívott össze, a belügyminiszter pedig a „huligán zavargók” számára börtöncellákat ígért. A Sky News fekete tudósítóját is inzultálták, miközben a helyzetről próbált beszámolni.
A zavargásokat közösségi médiában terjedő hamis posztok szították fel, amelyek szerint a gyermekgyilkosság elkövetője egy muszlim menedékkérő volt. A támadó azonban helyi fiatal volt, aki Angliában született, és semmi köze nem volt az iszlám valláshoz. A rendőrség kénytelen volt két fronton is harcolni: az utcákon és az online térben terjedő hamis állításokkal szemben.
A dezinformációt szélsőjobboldali csoportok és ismert személyiségek, mint Andrew Tate és Nigel Farage fűtötték. A Hope Not Hate csoport szerint a zavargások mögött Nagy-Britannia legnagyobb fasiszta és neonáci csoportjainak tagjai állnak. A rendőrség eddig 378 embert vett őrizetbe a zavargások kapcsán.
Több ország, köztük Malajzia, Nigéria és Ausztrália, figyelmeztetést adott ki állampolgárainak az Egyesült Királyságba történő beutazás kapcsán. A munkáspárti kormány különleges rendőri erőket állít fel a zavargások megfékezésére. A 2011-es zavargások óta nem látott mértékű erőszakos cselekményekkel kell szembenéznie az országnak.
A Downing Street szóvivője kijelentette, hogy nem tervezik a hadsereg bevonását, de a kormány együttműködik a közösségi médiavállalatokkal annak érdekében, hogy a félretájékoztatást és a dezinformációt eltávolítsák. Neil Basu, a Metropolitan Police terrorelhárításának korábbi vezetője szerint a zavargások egy része „súlyos erőszakos cselekménynek minősül, amelynek célja, hogy rettegést keltsen közösségükben”, és egyes cselekmények „átlépték a terror határát”.