Fokozódó közel-keleti feszültség: Jordánia és az USA is lépéseket tesz
A közel-keleti feszültségek fokozódása miatt Jordánia elővigyázatossági intézkedéseket vezetett be a légi közlekedésben, míg az Egyesült Államok diplomáciai és katonai lépéseket tesz a helyzet stabilizálása és az amerikai érdekek védelme érdekében.
Jordánia arra kérte a repülőterein leszálló valamennyi légitársaságot, hogy 45 percnyi tartalék üzemanyagot vigyenek magukkal. Ez az intézkedés a regionális helyzet kiéleződése miatt szükséges, és már most is érezteti hatását a légi közlekedésben. Több légitársaság kerüli az iráni és libanoni légteret, valamint törölte az Izraelbe és Libanonba irányuló járatait.
A jordániai hatóságok vasárnap adták ki a pilótáknak szóló biztonsági közleményt, amelyben "működési okokból" kérik a tartalék üzemanyag szállítását, és ez az utasítás kedden 22 óráig marad érvényben.
Mark Zee, az OpsGroup vezérigazgatója kiemelte a jordániai intézkedés jelentőségét, megjegyezve, hogy Jordánia volt az első ország, amely lezárta légterét az Izrael elleni áprilisi légitámadás során, jóval megelőzve még Izraelt, Iránt vagy Irakot is. A 45 percnyi extra üzemanyag elegendő lenne ahhoz, hogy egy repülőgép elhagyja a jordániai légteret és máshol szálljon le szükség esetén.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma aktív diplomáciai lépéseket tesz a közel-keleti helyzet stabilizálása érdekében. Matthew Miller külügyi szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az USA következetes üzeneteket küld azon országoknak, amelyek befolyással bírnak Iránra, hangsúlyozva, hogy a térségbeli eszkaláció nem áll Teherán érdekében.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejk katari miniszterelnökkel, valamint Badr Abdelatty egyiptomi külügyminiszterrel. A megbeszélések középpontjában a közel-keleti feszültségek álltak, jelezve Washington elkötelezettségét a regionális stabilitás iránt.
Miller nem erősítette meg, hogy az amerikai üzenetek közvetlenül eljutottak-e Iránhoz. Az Egyesült Államok néhány napja még úgy számolt, hogy Irán akár már ma támadást intézhet Izrael ellen. Az iráni és a Hezbollah vezetők korábban megesküdtek, hogy bosszút állnak Fuad Shukr, a Hezbollah katonai parancsnoka és Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetője meggyilkolásáért. Az Egyesült Államok pénteken bejelentette, hogy megerősíti erőit a Közel-Keleten egy esetleges iráni támadásra készülve, több hadihajót és vadászgépet küldenek a térségbe.
A helyzet tovább bonyolódott, amikor legalább öt amerikai katona megsérült egy iraki katonai támaszpont elleni támadásban hétfőn. A nyugat-iraki al-Aszad légibázisra két katyusa rakétát lőttek ki, amik a bázison belül zuhantak le, és egy katona súlyosan megsérült. Az Egyesült Államok vasárnap felszólította az állampolgárait arra, hogy hagyják el Libanont, és a hamarosan bekövetkező összecsapásra utalhat az is, hogy az amerikai közel-keleti erők parancsnoka, Michael Kurilla tábornok szombaton Izraelbe érkezett.
Múlt héten Teheránban megölték a Hamász első számú politikai vezetőjét, Iszmáíl Haníjét, egy nappal korábban pedig Fuad Shukrral, a Hezbollah egyik vezetőjével végzett izraeli rakéta. Irán szerdára összehívta az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) rendkívüli ülését, hogy megpróbálja rávenni az arab államokat, hogy igazolják az Izrael elleni megtorló intézkedésekhez való jogát.