A magyar fiatalok jövedelme rekordmagasságban, miközben a demográfiai helyzet romlik
A magyar fiatalok személyes jövedelme rekordszintre emelkedett, miközben a demográfiai helyzet továbbra is aggodalomra ad okot, a születések száma csökken, és a természetes fogyás meghaladja a 24 ezer főt. A KSH adatai szerint a 2024 első felében csupán 37 898 gyermek jött világra Magyarországon, ami csaknem tíz százalékkal kevesebb a 2023. január–júniusinál, és a természetes fogyás meghaladta a 24 ezer főt. A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 1,36, ami jelentősen elmarad a népesség újratermelődéséhez szükséges 2-es értéktől.
A K&H ifjúsági index legfrissebb kutatása szerint a 19-29 évesek átlagos nettó jövedelme 7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, 204 ezer forintra. A jövedelemmel rendelkező fiatalok esetében az átlag 231 ezer forint, a főállású alkalmazottakat 309 ezer forintos összeg jellemzi, míg a minimálbér feletti fizetéssel rendelkezők átlagosan 360 ezer forintról számoltak be. Öt évvel ezelőtt, a járvány előtt a fiatalok átlagjövedelme havi 124 ezer forint volt, tíz évvel korábban pedig még csak 74 ezer forint. A jelentős emelkedésben szerepet játszhatott a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességének bevezetése 2022-ben.
A demográfiai helyzet és a fiatalok jövedelmi helyzete közötti összefüggés bonyolult. A gazdasági helyzet, mint befolyásoló tényező, összefügg a gyenge születési adatokkal, amelyek a 2023-as inflációs csúcs és a recesszió tényével, valamint ezeknek a közbeszédben való megjelenésével hozhatók kapcsolatba. A gyermekvállalást támogató rendszerek változásai előrehozhatnak vagy visszatarthatnak döntéseket, de a szándékok és a tényleges döntések sok-sok egyéb tényezőtől függnek.
A politikai ciklusok és a költségvetési képesség ingadozásai miatti szabályozóváltozások megnövelik a bizonytalanságot, ami visszavetheti a társadalom emberi és anyagi újratermelődését. A gyermekvállalás súlyos egzisztenciális döntés, és az arra készülők érzékelhetik, hogy nem vehetik biztosnak az éppen érvényes állami támogatások fennmaradását. A politikai döntéshozóktól világos és őszinte helyzetértékelést várnak azok, akik személyes egzisztenciális döntés előtt állnak vagy felelős vezetőként hosszú távra szóló elhatározásra készülnek. A K&H ifjúsági index kutatása szerint a válaszadó fiatalok több mint tizedének semmilyen jövedelme nincs, és a megkérdezettek 16 százaléka kevesebb mint 50 ezer forinttal kénytelen beérni, míg további 5 százalékuk félmilliósnál nagyobb összeget említett.